vízum A: 1914 vizumot (PestiH. 1914. szept. 16.: 2); 1932 (útlevél)vízum (Sauvageot: FrMSz. visa a.) J: ’útlevél láttamozás; beutazási engedély | Sichtvermerk; Einreisebewilligung’
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Visum ’hivatalos bejegyzés az útlevélben; beutazási engedély’ [a lat. visa ’látott dolgok’ többes számából elvont egyes szám latinosítása < lat. visus ’látott’ < lat. videre ’lát, észlel, felismer’]. A megnevezés alapja, hogy az útlevél csak hivatalos jóváhagyással érvényes. ≋ Megfelelői: holl. visum; cseh vízum; stb.: ’vízum’. ⌂ A (R.) visa ’bejegyzés, jóváhagyás’ (1904: Radó: IdSz.) valószínűleg a fr. visa ’ua.’ szóból származik, ami a lat. többes számú alaknak (↑) felel meg; vö. még ang. visa; or. виза; stb.: ’ua.’.
☞ TESz.; EWUng.→ vizitáció