vért A: 1086 ? Uuertis [sz.] [hn.] (Györffy: DHA. I: 253); 1146 ? Wirthis [sz.] [hn.] (PRT. 1: 599); [1200 k.] ? uertus [sz.] [hn.] (An. 50.); 1342 Vertus [sz.] [szn.] (OklSz.); 1372 u./ verteuel (JókK. 147) J: 1 1086 ? ’pajzs | Schild 〈Schutzwaffe〉’ (↑), [1200 k.] ’ua.’ (↑); 2 1808 ’harcos védőpáncélja | Harnisch’ (NSz.) Sz: vértes 1086 ? [hn.] (↑); 1342 [szn.] (↑); 1850/ ’vértet viselő nehézlovas | Kürassier’ (NSz.) | vértez 1824 rézvértezetű (Aurora 84); 1831 vértez (Szily: NyÚSz.)

Valószínűleg alán jövevényszó. |  ≡  Vö. osz.  (Ny.), (K.) ŭart, vart ’pajzs’ [iráni eredetű; vö. av. vərəϑra-; kperzsa vartīk, gurtīk: ’védekezés, pajzs’; stb.].  ≋  Megfelelői: örm. vert ’páncél, felszerelés’.  ⌂  A magyarba egy feltételezett óoszét palatális alak kerülhetett; vö. →üveg. Anonymus szövegében [1200 k.] ... uertus uocatur ... propter clipeoſ theutonicorum in ibi dimiſſoſ (An. 50.) a helynév bizonytalan etimológiája ellenére igazolja a szó akkori ’pajzs’ jelentésének létezését.

☞ MSFOu. 151: 343; TESz.; Ligeti: TörK. 165; EWUng.