város A: 1193 Woroſt [sz.] [hn.] (ÓMOlv. 53); 1198 Varos [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 732); 1224/ Waras [hn.] (OklSz.); 13. sz. eleje/ [v]araſat (KTSz.); 1332–1335 Vyuarus [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 153) J: ’a falunál, községnél nagyobb lélekszámú, forgalmasabb, közművesített, különleges jogállású, főleg ipari, gazdasági és kereskedelmi jellegű település | Stadt’ # Sz: városi 1405 k. varaſÿ (SchlSzj. 509.)

Származékszó. |  ⌂  A →vár² szóból -s névszóképzővel keletkezett. Az eredeti váras változathoz, valamint a szó belseji a : o viszonyához vö. →lábos. A szó eredetileg melléknév lehetett; a főnevesülés igen korán végbemehetett. Főnévként egy szilárd, különleges jogokkal rendelkező, fallal körülvett, viszonylag sűrű lakosú települést jelölt.  ⌂⇒  A magyarból: szbhv. varoš, (Kaj) varaš ’város’; szln.  (N.) váraš ’ua.’: rom. oraș ’ua.’; albán varrósh ’előváros’; stb.

☞ TESz.; EWUng.→ bel-, császár-, elő-², -féle, fő-¹, mező-¹, szék-, vár²