unszol A: 1372 u./ onʒolyad (JókK. 107); 1433–1435 vzunlak (LaskS. fol. 92); 1520 onzonlak (PozsK. 7); 1552/ vnzola (Tinódi: Cronica I2b); 1556 úszolják [✐] (RMKT. 6: 139); 1560 k. vnszollóm (GyöngySzt. 436.); 1641 unszoló [sz.] (NySz.); 1815 k. úntzol (Kassai: Bef. 62) J: 1 1372 u./ ’kérlel, rábeszél, igyekszik vkit rábírni vmire | nötigen, drängeln’ (↑); 2 1604 ’kínál | anbieten’ (Szenczi Molnár: Dict. Invíto a.); 3 1696 ’üldöz, hajszol | nachjagen’ (NySz.) Sz: unszolatta 1416 u./¹ onzollatta ‹hat-i igenév› (BécsiK. 145)

Belső keletkezésű, valószínűleg származékszó egy relatív fiktív tőből. |  ⌂  A relatív tő az →uszít tövével lehet azonos. A szóvég gyakorító képző; vö. →csomoszol, vonszol (→von) stb. A szó belseji n feltehetőleg szervetlen járulékhang; vö. →kancsal, szorongat (→szoros) stb.  ⚠  Onomatopoetikus magyarázata és az ótörökből való származtatása kevésbé valószínű.

☞ TESz.; StUASuppl. 1: 209; EWUng.→ uszít