tár² A: 1658 táruknak (MNy. 90: 254) J: 1 1658 ’eladó, eladható (kereskedelmi) áru, dolgok | verkäufliche Sachen’ (↑); 2 1715 ’őrző, tároló hely | Lagerraum, Magazin’ (Szily: NyÚSz.); 3 1792 ’kincs, vagyon | Schatz, Vermögen’ (Baróti Szabó: KisdedSz.); 4 1803 ’gyűjtemény | Sammlung’ (NSz.) Sz: tárol 1890 Tárolni [sz.] ’lerakatba, raktárba helyez és (tartósan) ott tart | lagern’ (Ballagi M.: MNMSz.)

Valószínűleg szláv jövevényszó. |  ≡  Blg. товар ’teher, rakomány’; szbhv. tovar ’oldalteher’; cseh tovar ’áru’; le. towar ’kereskedelmi áru’; or. товар ’áru, teher’, (óor.) ’vagyon, tulajdon’; ukr. товар ’áru, szedett-vedett holmi, cókmók; marha’ [török eredetű; vö. ujg. tavar; csag. tavar; stb.: ’vagyon, áru, jószág’ ? < örm. tvar ’juh, juhnyáj’].  ⌂  A szó etimológiailag azonos a →tár-ral, de valószínűleg egy független, későbbi átvétel közvetlenül a szlávból. Az egyszótagúság a szó belseji β kiesésével magyarázható. A tár jelentésének egy része a →tár- előtagú ill. a -tár utótagú összetételek hatására keletkezhetett; vö. →leltár, naptár (→nap-) stb.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 762; TESz.; EWUng.→ leltár, nap-, példa-, rak-, szó-, tár-, tárca, tárnok