tud A: 1138/ ? Tuda [sz.] [szn.] (MNy. 32: 203); 13. sz. eleje/ Tudyuc (KT.) J: 1 13. sz. eleje/ ’tapasztalata, ismerete, értesülése van vmiről | jmdn kennen; von jmdm Kenntnis haben; etw wissen’ (↑); 2 1372 u./ ’képes vmit megtenni, lehetősége van vmit megtenni | können; entschlossen sein’ # (JókK. 14); 3 1416 u./¹ ’vmiről meg van győződve; vmiben bízik | überzeugt sein, Zuversicht haben; meinen, ahnen’ # (BécsiK. 160); 4 [ ~ vkit] 1416 u./¹ ’nemi kapcsolata van vkivel | mit jmdm Geschlechtsverkehr haben’ (BécsiK. 44); 5 [be~, hozzá~ stb.] 1575 ’beleszámít, felszámít, felró | einrechnen, aufrechnen; aufschreiben’ (Heltai: Krón. 165v.); 6 [ki~, el~] 1583 u. ’elkerget, kitúr vhonnan; kiforgat vmiből | jmdn um etw bringen; jmdn verjagen’ (Nyr. 14: 219); 7 [le~] 1839 ’leró; elvégez | abrechnen; abtragen, verrichten’ (NSz.) Sz: tudatlan 13. sz. közepe/ (ÓMS.) | tudomány 1372 u./ tudomanÿnac ’igazolható, ill. bizonyítottnak tekintett ismeretek rendszere | Wissenschaft’ (JókK. 107) | tudományú [csak szókapcsolatban] 1372 u./ nagÿ tudomanÿw (JókK. 127) | tudakozik 1372 u./ tudakoʒyk uala (JókK. 42) | tudós 1372 u./ tudoſboltuolna ‹mn› (JókK. 61); 1585 ? ’tudománnyal hivatásszerűen foglalkozó személy | Gelehrter’ (Cal. 819); 1590 ’ua.’ (NySz.) | tudomásos 1380 k. Tudemaſchus ’vmit ismerő | wissend, kennend’ (KönSzj. 46.) | tudás 1416 u./¹ megtudaſa (BécsiK. 319) | tudományos 1416 u./¹ tvdomaṅoſoc (BécsiK. 104) | tudt- [személyraggal] 1416 u./² tuttat ’ismeret, értesülés | Wissen’ (MünchK. 45rb) | tudakozat 1416 u./³ tudakozattal (AporK. 52) | tudhatatlan 1456 k. tudhatatlan (SermDom. 1: 288) | tudakozás 1474 tudakoʒas ’érdeklődés | Erkundigung’ (BirkK. 6) | tudákos 1585 Tudakos ’tudálékos | überklug’ (Cal. 954) | tudósít 1621 Túdóſitani [sz.] (Szenczi Molnár: Dict.) | kitudódik 1630 ki tudódik (NySz.) | tudomás 1643 tudomáſa (Comenius: Jan. 185) | tudakozódik 1748 tudakozódik (NSz.) | tudakol 1774 tudakolni [sz.] (NSz.) | tudálékos 1789 tudálékos ’tudós, tudományos | gelehrt, gelehrsam’ (NSz.); 1828 ’tudákos | überklug’ (NSz.) | tudat 1792 ’képzetek, fogalmak és élmények összessége | Bewusstsein’ (Szily: NyÚSz.)

Örökség az uráli korból. |  ≡  Zürj.  (Sz.), (P.) te̮d- ’tud, ismer, elismer, elfogad, megtapasztal’; votj.  (Sz.), (K.) tod- ’tud, megért’; finn tunte- ’érez, ismer, elismer, tud’; lp.  (norv.) dǫw’dâ- ’tud; észlel, érzékel; jártas vmiben; elismer, elfogad’; – jur. tumtā- ’ismer’; kam. tǝ̑mnə- ’tud, megért’; koj. tymne- ’tud’; stb. [uráli *tumte- ’érez, ismer’].  ⌂  A szó belseji *mt > m. d változáshoz vö. →lúd, →vad stb. A jelentések egy ősmagyar ’ismer’ jelentésből alakultak ki; a jelentéstani viszonyhoz vö. pl.: ném. kennen ’tud vmiről; már egyszer látott, hallott, olvasott’, können ’képes vmire; megért’. A tudtul megszilárdult ragos alakulat a tudtul ad ’tudat’  (1835: NSz.) szószerkezetben található.

☞ TESz.; MSzFE.; EWUng.→ ön-², szak-, tudniillikUN UEW. № 1077