szócikk megosztása

tripla A: 1627/ Tripla (MNy. 66: 344) J: ‹mn› 1627/ ’háromszoros | dreifach’ (↑) | ‹fn› 1793 ’háromszorosa vminek | Triplum’ (NSz.) Sz: tripláz 1758 triplázva [sz.] (MNy. 66: 103)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. triplus, -a, -um ’háromszoros’ [< gör. τριπλοῦς ’ua.’ < τριπλόος ’ua.’].  ≋  Megfelelői: ném. tripel, Triplum; fr. triple; stb.: ’hármas, háromszoros, tripla’.

☞ TESz.; EWUng.→ dupla, trillió