tretina † A: 1524 tregÿnabwl (MNy. 13: 124); 1566 tretinam [lat. -m végződéssel] (Bakos F.: IdSz.); 1569 tredinam [lat. -m végződéssel] (Bakos F.: IdSz.); 1578 tretinat (OklSz.); 1715 trétinával (MNy. 39: 146); 1766 tretyinát (MNy. 39: 147) J: 1 1524 ’egy fajta adó, román jobbágyoktól beszolgáltatott állat 〈tehén, juh〉 | Naturalabgabe rumänischer Lehnbauern 〈Rind, Schaf〉’ (↑); 2 1633 ’a dézsma váltságdíja | Ablöse für den Zehent’ (Takáts: Rajzok 2: 312)

Román jövevényszó. |  ≡  Rom. tretină, [végartikulussal] tretina, (N.) tred’ina, tret’ina: ’hároméves kanca’ [< rom. tretin ’hároméves ló’; ez egy szláv nyelvre megy vissza; vö. or. третий; ukr. третiй; stb.: ’harmadik’].  ⌂  A magyarba a havasalföldi pásztorkodó kultúra szavaként került. Az 1. jelentés azon alapul, hogy Erdélyben az adót egykor jószággal fizették. A szóvégi a-hoz vö. →áfonya.

☞ MNy. 3: 376, 39: 145; Nyr. 38: 135; TESz.; EWUng.→ trojka