tragédia A: 1558 Tragoedia (Bornemisza: Élektra [címlap]); 1604 Tragaedia iro (Szenczi Molnár: Dict. Accius a.); 1607/ tragédiákat (Pázmány: ÖM. 2: 321); 1708 Trágyédia (Pápai Páriz: Dict. Trăgĭcus a.); 1816/ tragödiája (NSz.); 1838/ tragődia (NSz.) J: 1 1558 ’szomorújáték 〈mint a komédia ellentéte〉 | Trauerspiel, Tragödie’ # (↑); 2 1743 ’gyászos, megrendítő esemény, szerencsétlenség | Unglück’ # (NSz.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. tragoedia ’szomorújáték, tragédia ‹a komédiával ellentétben›; megrázó esemény’ [< gör. τραγῳδία ’szomorújáték, tragédia’ < gör. τραγῳδός ’tragédiai szereplő; tragédiaíró’, ez talán a gör. ῥαψῳδός ’vándorénekes’ mintájára született (vö. →rapszódia; vö. még →tragikus, ill. →komédia)]. ≋ Megfelelői: ném. Tragödie; fr. tragédie; stb.: ’tragédia’. ⌂ A gy-s változathoz vö. →angyal, →spongya stb. A szó belseji ő ~ é a középlatinbeli kétalakúságon alapul; vö. →főnix. A későbbi ö-s és ő-s változatok német hatást mutatnak.