trágya A: 1529 tragha (OklSz.); 1600 k. trágyával [✐] (Radvánszky: Szak. 19); 1600 k. trageanak (Radvánszky: Szak. 294); 1616 tarágiázott [sz.] (NySz.); 1763 terágya (NySz.); nyj. tërágya (MTsz.) J: 1 1529 ’〈fűszeres〉 édesség, nyalánkság, csemege; ízesítő | (gewürztes) Naschwerk; Würze’ (↑); 2 1636 ’talaj termőerejének javítására használt anyag | Dünger’ # (Nyr. 40: 455) Sz: trágyáz 1616 [sz.] ’ízesít, fűszerez | würzen’ (↑); 1664 ’trágyával fokozza a talaj termőerejét | düngen’ (Wagner: Phras. 2: 199)

 Latin jövevényszó. |  ≡  Lat.  (k.) tragea ’ételízesítő’, (h.) tragema ’gyümölcstál; desszert; ropogtatni való ínyencség’; vö. lat. tragemata [többes szám] ’nyalánkság, desszert’ [< gör. τράγημα, τραγήματα [többes szám] ’ua.’, tkp. ’ropogtatni való’ < gör. τρώγω ’rágcsál, ropogtat; eszik’].  ⌂  A szó belseji gy-hez vö. →angyal, →spongya stb. A 2. jelentés metafora a (ma már nem használt) 1. alapján: a termőerőt növelő anyag "fűszerként" hat a talaj minőségére.

☞ Nyr. 12: 155; TESz.; MNy. 76: 75; EWUng.→ drazsé