tornác A: 1490 tornacyat (SzalkGl. 136.); 1533 Ternacz (Murm. 1679.); 1685 tornász (NySz.); 1863 Tornáncz (Kriza [szerk.] Vadr. 520); nyj. tërnác (MTsz.); tòrnanc (Nyatl.) J: 1 1490 ’előcsarnok, verandaszerű előtér; főleg falusi házak folyosóhoz hasonló, fedett külső része | Vorhalle, verandaartiger Vorplatz; überdachter Vorraum, Gang haupts. von dörflichen Häusern’ (↑); 2 1600 k. ’erkély | Erker’ (BrassSzt. 14); 3 1897 ’előudvar; az udvarnak a kúttól a tornácig terjedő része | Vorhof; der Teil des Hofes zwischen dem Brunnen und dem Vorraum’ (MTsz.); 4 1897 ’tartóoszlop | Stützbalken’ (Ethn. 8: 93)

Jövevényszó, de az átadó nyelv vitatott. | 1 Vándorszó. |  ≡  A következő nyugat-európai vándorszavakkal függ össze: ném.  (kfn.) tërraʒ, tarraʒ, torrāʒ ’fal, bástya, barikád, torlasz; magas nyitott hely; erkély’, (kor. úfn.) tarras ’ua.’; fr.  (ófr.) terrace ’földgát, földsánc; emelvény, kilátó; magas, nyitott terem’; ol. terrazzo ’erkély; terepfok’; stb. Az eredetéhez vö. →terasz.  ⇒⌂  A magyarba esetleg a németből került, ez ellen szól azonban a magyarból megmagyarázhatatlan rr > rn elhasonulás; de vö. →hernác. 2 Német  (feln.) jövevényszó. |  ≡  Vö. ném.  (kor. úfn.) durniz, dornicz ’fűthető helyiség; szoba’, (baj.-osztr.) dornitze, turnitz ’étterem, étkező; vendéglő, étterem, étkezőhelyiség’ [bizonytalan, esetleg szláv eredetű].  ⌂  A származtatás nehézsége a szó belseji á tisztázatlan keletkezése; itt esetleg egy fajta hasonulásról lehet szó. ▣  ⌂  A 3. jelentés metafora az 1. jelentés alapján; a 4. jelentés metonímia, valószínűleg a 2. jelentés alapján.  ⌂⇒  A magyarból: szbhv.  (Kaj) tr̀nāc ’előcsarnok, nagy terem’; szlk.  (N.) trnác ’erkély; veranda’; rom.  (N.) târnáţ ’fedett előtér’; stb.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 963; TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng.→ terasz