top ‹nsz› × A: 1135 ? Tapa [szn.] (MNL (OL) Dl. 206809); 1211 ? Topa, Tupa [sz.] [szn.] (OklSz.); (†1135) [1249 k.] ? Tapa [sz.] [szn.] (Wenzel: ÁÚO. 1: 49); 1585 Top zelet (Cal. 795); 1799 tapot (MNy. 71: 254); 1807 Libatopp (MagyFűvészk. 186) J: 1 1585 ’állat combja | Keule eines Tieres’ (↑); 2 1792 ’lépés | Tritt’ (NSz.); 3 1799 ’lábnyom | Fußstapfen’ (NSz.); 4 1807 ’láb, a lábfej alsó része | Fuß; der untere Teil des Fußes’ (↑)

top ‹ige› × A: 1135 ? Tapa [szn.] (MNL (OL) Dl. 206809); 1211 ? Topa [sz.] [szn.]; Tupa [sz.] [szn.] (OklSz.); (†1135) [1249 k.] ? Tapa [sz.] [szn.] (Wenzel: ÁÚO. 1: 49); 1838 Top (Tzs.), de vö. →tapaszt (tapasz), de vö. →tombol, de vö. →tapsol, de vö. →topog, de vö. →tapogat, de vö. →tapot, de vö. →tobzódik, de vö. →toboroz, de vö. →tipor, de vö. →toporzékol, de vö. →topánka (topán), de vö. →tapicskál; nyj. tapni [sz.] (MTsz.); tupik [□] (ÚMTsz.) J: 1 1838 ’leteper, lenyom | ducken’ (↑); 2 1870 ’négykézláb áll, megy | auf allen vieren stehen, gehen’ (CzF.); 3 1872 ’lép | treten’ (Nyr. 1: 332)

Onomatopoetikus eredetű. |  ⌂  Eredetileg az erős lépésnél keletkező hangok utánzására. Ez az igenévszó a →dobog szócsalád tövével függhet össze; vö. még →dob². Hasonló onomatopoetikus szavak más uráli nyelvekben is vannak: md.  (E.), (M.) tapa- ’(szét)tör, (szét)zúz; széttapos, letipor’; finn tappa- ’agyonüt; meggyilkol; leöl, levág’; jur. tapar- ’lábbal tapos, meglök’; szelk. tapi̮r- ’ua.’; stb. A szó onomatopoetikus természete ellenére az etimológiai összefüggés nem bizonyítható. További nyelvek hasonló onomatopoetikus szavai: or. топать ’(lábbal) dobol, topog’; csuv. tapta- ’letapos, letipor’; stb. A névszó eredeti jelentése a 2. jelentés, a többi metonímia. Ez a főnév összetételi utótagként a ’libatop’  (↑) összetételben fordul elő, amelynek előtagja a →liba. A top ige eredeti jelentése a 3. jelentés. Az 1., ill. a 2. jelentés metonímia, ill. ennek alapján alkotott tréfás metafora.  ∼  A (N.) topa ’sánta; lúdtalpas’  (1817: NSz.) vagy az igéből keletkezett (folyamatos) melléknévi igenévképzővel, vagy a névszóból kicsinyítő képzővel; vö. 1135  (R.)  [szn.]  (↑).  ≂  Tisztázatlan idetartozású: 1138/ Tupundí  [sz.], [szn.]  (MNy. 32: 131).

☞ MNyTK. 59: 15; TESz. libatop a. is, topa a. is; UEW. 509; EWUng.→ dob², dobog, tapasz, tapicskál, tapogat, tapot, tapsol, táritoppos, tipor, toboroz, tobzódik, tombol, tomp, topán, topog, toporzékolUN UEW. № 1025