tompor A: 1519 tomporan (JordK. 922); 1592 tomparán (Cisio K1b); 1600 k. tomporáját [~a □] (Radvánszky: Szak. 38); 1755 tamporámat [~a □] (NSz.) J: 1 1519 ’csípő; derék | Hüfte; Kreuz’ (↑); 2 1592 ? ’a combnak a csípő és a farcsont között kodomborodó része | gewölbter Teil des Schenkels zwischen Hüftbein und Sitzbein’ (↑), 1600 k. ’ua.’ (↑)
Származékszó. | ⌂ A →tomp igéből -r névszóképzővel; vö. →odor¹, →sömör stb. Az a -ra végződő változathoz vö. orja (→or), zúza (→zúz²) stb. Manapság a 2. jelentése ismert.
☞ TESz.; EWUng.→ tompUN UEW. № 1080