terpeszkedik A: 1585 El terpeszkoͤdoͤm [▽] (Cal. 335); 1604 Elterpeʃʒkedem (Szenczi Molnár: Dict. Divárico a.); 1805 terpeszkëdik (NSz.) J: 1 [főleg el~ik] 1585 ’〈személy, állat〉 kelleténél nagyobb helyet elfoglalva, kényelmesen elnyúlva ül v. fekszik | sich breitmachen’ # (↑); 2 1735 e. ’szerte rohangászik 〈kutya〉 | umherrennen 〈Hund〉’ (NySz.); 3 1804 ’vmi hosszan elnyúlik, elterül | sich weit ausbreiten 〈Gegenstand〉’ (NSz.); 4 1833 ’pöffeszkedik, előnyös helyzetével visszaél | sich aufblasen, mißbrauchen’ (NSz.)
terped A: 1611 Terpedni [sz.] (Szenczi Molnár: Dict.); 1742/ terepedésiért [sz.] (NSz.); 1766 terepedik [□] (NSz.); 1874 terepėdik [□] (CzF.) J: 1 1611 ’kelleténél nagyobb helyet foglal el; kiterjed, kinyúlik | sich breitmachen; sich ausdehnen’ (↑); 2 1754 ’dologtalanul tölti az időt; lustán heverészik | untätig sein; faulenzen’ (NSz.)
terpeszt A: 1784 el-terpeſzti (Baróti Szabó: KisdedSz. 80) J: 1 [főleg el~, szét~] 1784 ’szétvet, kiterjeszt, szétvetve, kiterjesztve tart 〈főleg végtagokat, ujjakat〉 | spreizen, ausbreiten 〈haupts. Beine〉’ (↑); 2 1804 ’〈hatalmat〉 kiterjeszt, megszilárdít, helyzetében megszilárdítva véd | (Gewalt) erstrecken, befestigen, verteidigen’ (NSz.); 3 1810/ ’felpuffaszt | aufblasen’ (NSz.)
Származékszó egy relatív fiktív tőből. | ⌂ A relatív tő a →tér¹ ’megy, jön; elfordul’ vagy a →tér² ’elfér, belefér’ szóból keletkezett -p mozzanatos képzővel; a képzőhöz vö. →állapik, →csillapít stb. – A szóvégek különféle igeképzők. A relatív tő eredetileg szintén egy szó belseji e magánhangzót tartalmazhatott (vö. a terped szó terepedik változatát). Az rp hangkapcsolat feltehetőleg második nyílt szótagi magánhangzó-kieséssel jött létre. ∼ Ugyanebből a relatív tőből: (R.) terepül ’erjed, szétterjed, szétárad’ (1807: NSz.).