terjed A: 1372 u./ terÿednÿ [sz.] (JókK. 8); 1688 terjedik [□] (NySz.); 1807 Tertyedt [sz.] (MagyFűvészk. 39); 1821 térgyet [sz.] (NSz.) J: 1 1372 u./ ’〈testrész〉 kiterjesztve messzire nyúlik | sich weit strecken, starr ausgestreckt sein 〈Körperteil〉’ (↑); 2 1372 u./ ’egyre nagyobb teret, több helyet foglal el | sich verbreiten’ # (JókK. 13); 3 1372 u./ ’szaporodik, sokasul | sich vermehren, anwachsen’ (JókK. 145); 4 1456 k. ’〈eszmei, társadalmi jelenség〉 egyre ismertebbé válik, teret hódít | um sich greifen 〈abstr.〉’ # (SermDom. 1: 312); 5 1456 k. ’felfuvalkodik, pöffeszkedik; nagyra tör | sich überheben; hohe Ziele verfolgen’ (SermDom. 2: 600); 6 1476 k. ’elszéled, szétszóródik | sich zerstreuen’ (SzabV.); 7 1508 ’〈szag, füst stb.〉 szétárad, továbbhalad | sich verbreiten 〈Geruch, Rauch usw.〉’ (DöbrK. 39); 8 1519 ’híre megy vminek | ruchbar werden’ # (CornK. 82); 9 1527 ’kitágul | sich dehnen’ (ÉrdyK. 63); 10 [el~, le~] 1531 ’lehullik, leesik, süllyed, hanyatlik | herabfallen, sinken’ (ÉrsK. 27); 11 [el~] 1608 ’szétmállik | zerfallen’ (NySz.); 12 [elé, eleibe ~] 1671 ’elékerül, eléterjesztetik | jmdm unterbreitet werden’ (NySz.); 13 [vmennyire, vmeddig ~] 1688 ’〈térben, időben〉 vmeddig tart | reichen, dauern, währen’ (↑) Sz: terjedelem 1784 terjedelem (Baróti Szabó: KisdedSz. 90) | terjedelmes 1832 terjedelmes (Társalkodó 1832. okt. 3.: 313); 1834/ terjedelmességökben [sz.] (NSz.)
terjeszkedik A: 1372 u./ le teryeʒkedÿkuala [▽] (JókK. 43–44); 1416 u./¹ ki tèrièzkedet (BécsiK. 271); 1474 le terieʒkeduen [sz.] (BirkK. 8) J: 1 [el~ik, le~ik] 1372 u./ ’lehullik, leesik | herabfallen’ (↑); 2 [ki~ik] 1416 u./¹ ’szárnyát, karját kiterjeszti | die Flügel ausbreiten; die Arme ausstrecken’ (↑); 3 1712 e. ’egyre nagyobb teret foglal el, terjed | sich ausbreiten’ # (NySz.)
terjeszt A: 1372 u./ ky terÿeʒtÿuala (JókK. 43–44); 1416 u./¹ ki tèrièzti (BécsiK. 271) J: 1 1372 u./ ’kifeszít, kinyújtva tart | ausstrecken, vorhalten’ (↑); 2 [főleg magát le~i, el~i, földre ~i] 1372 u./ ’földre veti magát, leborul | zu Boden sinken’ (JókK. 80); 3 1416 u./¹ ’leterít, szélesen elterít | ausbreiten’ (↑); 4 1416 u./ ’leterít, legyőz, megsemmisít | vorlegen, unterbreiten’ (BécsiK. 19); 5 1493 k. ’okozza, hogy vmi nagyobb területen elterjedjen | verbreiten’ # (FestK. 154); 6 1508 ’időben meghosszabbít, megőriz, fenntart | verlängern 〈zeitlich〉’ (DöbrK. 157); 7 [el~] 1572 ’eltérít; elhárít | ablenken; ablehnen’ (NySz.); 8 [meg~] 1577 k. ’kitágít | ausdehnen’ (OrvK. 61); 9 1594 e. ’növel, fokoz; bővít, gyarapít | steigern; vermehren’ (Balassi: Ist. C8a); 10 [ki~] 1731 ’kimond, kijelent; elhíresztel | aussagen; verbreiten, verschreien’ (NSz.)
terjeng A: 1813 terjengnek (NSz.) J: 1 1813 ’ki van nyújtva 〈kéz〉 | ausgestreckt sein 〈Hand〉’ (↑); 2 1815 ’lassan, fokozatosan szétárad, szétterül | sich verbreiten’ (NSz.); 3 1838 ’〈szöveg〉 túl hosszadalmasan részletez | weitschweifig sein 〈Text〉’ (NSz.); 4 1856 ’viszonylag nagy helyet foglal el vhol | sich breitmachen’ (NSz.) Sz: terjengős 1845 terjengős (PestiH. 1845. ápr. 17.: 454)
A szócsalád időrendben legkorábbi tagjai, származékszavak. | ⌂ A →tér¹ ’megy, jár; elfordul’ vagy esetleg a →tér² ’elfér, belefér’ szóból keletkezett különböző igeképzőkkel. A szó belseji j valószínűleg inetimologikus; vö. terjül (→terít), →marjul, őrjöng (→őrül) stb.
A terjeng származékszó. | ⌂ Gyakorító képzővel keletkezett a szócsalád korábbi tagjai alapján, feltehetőleg tudatos szóalkotással a nyelvújítás korából.