teringette × A: 1657 teréngetette (MHH. 24: 533); 1789/ terregette (NSz.); 1795/ teringette (MNy. 46: 275); 1861 keringette (MNyszet. 6: 223); 1863 teringötte (Kriza [szerk.] Vadr. 60); 1874 terėgette (CzF.); nyj. teröngette (ÚMTsz.) J: ’〈régen káromkodásként, ma inkább szelíd v. tréfás szitokszóként; főleg bosszúság kifejezésére〉 | 〈ein Fluchw., (heute schon eher) mildes od. scherzhaftes Schimpfw.〉’

teringettét × A: 1787 teringettét, Téringettét (NSz.); 1790 teregettét (NSz.); 1838 Teréngettét (Tsz.); 1856 terringettét (NSz.); 1863 keringettét (Kriza [szerk.] Vadr. 143); 1874 teréngėttét (CzF.); nyj. teröngettét (ÚMTsz.) J: ’〈régen káromkodásként, ma inkább szelíd v. tréfás szitokszóként; főleg bosszúság kifejezésére〉 | 〈ein Fluchw., (heute schon eher) mildes od. scherzhaftes Schimpfw.〉’

A szócsalád alapjai, a teringette eufemisztikus szóalkotás. |  ⌂  A teremtette ’teringettét, mennydörgős mennykő’, tkp. ’teremt, alkot’  (1667: MonTME. 1: 359) szitokszóból keletkezett, amely az ördög teremtette  (1660 k.: KárOkl. 4: 411) szószerkezetből jött létre (vö. →terem¹). A hangalakot feltehetőleg a (R.) terenget, teringet (→téreget) is befolyásolta.

A teringettét származékszó. |  ⌂  A teringettét a teringette szóból keletkezett tárgyraggal; vö. kutyafáját (→kutya-), →teremburáját stb.

☞ TESz.; EWUng.→ terem¹