teper A: 1742/ tepertetett [sz.] (NSz.) J: 1 [ma főleg le~] 1742/ ’földre leszorít | niederwerfen’ # (↑); 2 1784 ’teker; csavar | winden; drehen’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 88); 3 1787 ’begyűjt, tulajdonába vesz | für sich erlangen’ (NSz.); 4 1792 ’tapos 〈szőlőt〉 | treten 〈Weintrauben im Tretfaß〉’ (Baróti Szabó: KisdedSz.)
Szóhasadás eredménye. | ⌂ A →tipor-ból keletkezett hangrendi átcsapással. A 2. jelentés a →teker hatását tükrözi. A 3. jelentés valószínűleg metonímia az 1. jelentés alapján.
☞ TESz.; EWUng.→ tipor