tengelic A: 1320 Tengelych [hn.] (OklSz.); 1357 Tenglich [hn.] (OklSz.); 1358 Tengwlich [hn.] (OklSz.); 1525 k. Thengely̋ch (MNy. 11: 82); 1533 Tengoͤlicz (Murm. 1046.); 1560 k. Tyngylich (GyöngySzt. 140.); 1577 tengiricz (KolGl.); 1805 tengëlicz (NSz.); 1825 Tenglicze (NSz.) J: 1 1320 ’tarka tollú kis énekesmadár | Stieglitz (Carduelis carduelis)’ (↑); 2 1897 ’gerle | Turteltaube’ (MTsz.)

Jövevényszó egy déli szláv vagy nyugati szláv nyelvből. |  ≡  Blg. щиглец; szbhv. štiglec, štiglic, štiglic; cseh  (R.) stehlec; szlk.  (N.) štiglic; stb.: ’tengelice’ [onomatopoetikus szó]. Vö. még cseh stehlík; szlk. stehlík: ’ua.’.  ⌂  Szláv nyelvből való származtatása mellett szólnak szótörténeti és jelentéstani okok is. A szó eleji mássalhangzótorlódás feloldásához vö. →kadarka, →toklász. A szó belseji n inetimologikus. A tenglice változat vagy a szóvégi a-s szláv változatra megy vissza, vagy talán kicsinyítő képzővel jött létre. A 2. jelentés metafora.  ∼  Idetartoznak: stiglic ’ua.’  (1695: MNy. 90: 254); tiglinc ’ua.’ 1787; stiglinc ’ua.’  (1801/: NSz.); istiglic ’ua.’  (1844: NSz.) stb. Ezek feltehetőleg ugyancsak egy déli szláv vagy nyugati szláv nyelvből (↑) jöttek létre, keletkezésükhöz a ném. Stieglitz ’pintyféle madár’ is hozzájárult, amely cseh jövevényszó (↑).  ⌂  A stiglinc változat szó belseji n-je inetimologikus; az istiglic változat eleje a mássalhangzótorlódás feloldására szolgál.  ⚠  A tengelic németből (kfn.) való származtatása nem meggyőző.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 770; StSl. 12: 51; TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng.