tele A: 1372 u./ tele tewlt (JókK. 51); 1527 tellyeb (ÉrdyK. 480); 1561 Teli (NySz.); 1562 tellyi (NySz.); 1574 telé (NySz.); 1616/ telli (OklSz.); 1775 telle (NSz.) J: ‹hsz› 1 1372 u./ ’a peremig érően, színültig levő állapotban | (bis an den Rand) voll’ (↑); 2 1372 u./ ’megtöltve, színültig levő állapotban | voll gefüllt 〈sein〉’ (JókK. 7) | ‹mn› 1 1562 ’színültig levő, megtelt | voll, gefüllt’ # (NySz.); 2 1527 ’teljes, egész | völlig, ganz’ (↑)

Belső keletkezésű, de keletkezésmódja vitatott. | 1 Megszilárdult ragos alakulat. |  ⌂  A →tel névszóból keletkezett -e latívuszraggal; vö. →bele, →ide stb. Az eredeti határozói funkció ezzel az értelmezéssel magyarázható. 2 Származékszó. |  ⌂  A telik igéből (→tel névszó) keletkezett -e folyamatos melléknévi igenévképzővel; vö. →fürge, →kerge stb. Eszerint a szó eredetileg esetleg melléknév lehetett; határozószóvá határozói funkcióban vált; vö. az első szótörténeti adatokat (↑).

☞ NyK. 69: 170; TESz. teljes a.; EWUng.→ tel, teliden-tele, telivérUN UEW. № 1042