tel ‹nsz› † A: 1256/ Theled [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 674); 1310 telethlen [sz.] [szn.] (MNy. 1: 427); 1872 Csoktele [hn.] (Nyr. 1: 283) J: ’alap, föld, talaj | Grund, Boden’
telik A: 1372 u./ beltelyenek [l-j] (JókK. 24); 1372 u./ tewl [sz.] (JókK. 24), de vö. →telek; 1416/¹ bètèlnᶜ (BécsiK. 304); 1416 u./² bètèlic [▽] (MünchK. 20rb); 1566 toͤllic be (Heltai: Fab. 201); 1803 tell [□] (NSz.); 1814 tel vala [□] (NSz.) J: 1 1372 u./ ’tele lesz | voll werden, sich füllen’ # (↑); 2 [meg~ik] 1372 u./ ’végbemegy, megtörténik | sich vollziehen’ (JókK. 140); 3 1416 u./² ’〈idő〉 múlik | vergehen 〈Zeit〉’ # (MünchK. 55ra); 4 1416 u./² ’teljessé válik; beteljesül | sich vervollständigen; sich erfüllen’ (MünchK. 86va); 5 1511/ ’futja vmire | langen, genug sein’ # (↑); 6 1519 ’csoportosul, csatlakozik | sich zugesellen’ (JordK. 713); 7 [öröme, kedve ~ik vmiben] 1524 ’örömét, kedvét találja vmiben | Freude an etw haben’ # (MNy. 25: 69); 8 1568 ’hízik; növekszik | fett werden, anwachsen’ (NySz.); 9 [ ~ik vkitől] 1660 ’vmivé válik, vmire képes | können, vermögen’ # (NySz.) Sz: telhetetlen 1372 u./ telhetettlen (JókK. 151) | telhetetlenség 1456 k. telhetetlenſegheierth (SermDom. 1: 437) | telt- [birtokos személyjellel] 1590 Hold tolte (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 224) | telít 1755 telytenek (NSz.)
tel ‹ige› † A: 1470 teli (SermDom. 2: 749); 1506 thelyedh be (WinklK. 19r); 1582 tellyed be (NySz.) J: 1 1470 ’kiegészít, teljessé tesz, betölt, beteljesít | vervollständigen, erfüllen’ (↑); 2 [főleg be~] 1506 ’telít, tölt | füllen’ (↑)
Örökség a finnugor korból. | ≡ Vog. (T.) täwl ’teljes, egész, teli’; osztj. (O.) tel ’ua.’; zürj. (KP.) dȯl ’ua., egész, teljes’; votj. dol-dol, dolak ’ua. ‹határozószóként is›’; ? cser. (U.), (M.), (B.) tić ’teljes, egész, teli’; ? finn täysi ’ua., egész, teljes; teljesség, bőség, sokaság’; lp. (norv.) dœw’ de- ’tölt, teletölt’, (K.) tīvt, tievt ’teljes, egész, teli’ [fgr. *täβδe vagy *tälkɜ: ’teljes, egész, teli’; ’? megtelik, teljessé válik’]. ⌂ A szó eredetileg igenévszó volt. A tel névszó a magyarban már korán elavult, csak néhány földrajzi névben adatolt. A ’talaj, föld, padló’ jelentéshez vö. →telek¹; vö. még →tele, →televény. A telik ige másodlagosan keletkezett -ik visszaható igeképzővel; a visszahatás megjelölésére.
☞ NyK. 69: 170; TESz. teljes a.; MSzFE. tele a.; EWUng.→ tele, telek¹, telepedik, televény, teljes, töltUN UEW. № 1042