teker A: [1200 k.] Tekereu [sz.] [hn.] (An. 50.); 1395 k. thekerew [sz.] (BesztSzj. 658.); 1566 tekoͤrte, toͤkeroͤgnec [sz.] (NySz.); nyj. tëkeres [sz.] (MTsz.); tëkërménye̯s (ÚMTsz.) J: 1 [1200 k.] ’körben v. vmi köré csavar | (um)winden, wickeln’ # (↑); 2 1513 ’forgatással működtet, mozgat | drehen’ # (OklSz.); 3 1533 ’csavarva, sodorva készít | rollen’ # (Murm. 2424.); 4 1574 ’nemileg közösül | koitieren’ (Magyary-Kossa: OrvEml. 3: 227); 5 1615 ’ingerel | reizen’ (NySz.) Sz: tekerő [1200 k.] [hn.] (↑); 1538 ’csörlő | Winde, Spill’ (Pesti: Nomenclatura N1) | tekereg 1323 ? Tekereger [hn.] (OklSz.); 1456 k. thekerwg uala (SermDom. 2: 114) | tekeres 1323 Tekeruser [hn.] ’hajlított, görbe | krumm’ (Györffy: ÁMTF. 2: 439) | tekerület 1417 Thelekthekeruleth [hn.] ’görbület, hajlat, kanyarulat | Krümmung’ (OklSz.) | tekerget 1444 Tekergetew [sz.] [szn.] (OklSz.) | tekervény 1490 Tekerwin ’hajítógép | Wurfmaschine’ (OklSz.); 1495 thekerwen ’(bizonyos fegyverek, pl. nyílpuska, hajítógép) felhúzószerkezete | Art Gerät zum Spannen von Federn an Wurfmaschinen, Armbrusten usw.’ (Neumann: Registrum 2793.) | tekergős 1493 k. tekerges ’hajlított, görbe | krumm’ (FestK. 399) | tekercs 1517 zalmatekerchet (DomK. 25) | tekeredik 1527 tekeroͤdoͤt vala (ÉrdyK. 315)

Bizonytalan eredetű, talán ótörök jövevényszó. |  ≡  Az alábbi szavakkal lehet kapcsolatban: oszm. devir- ’forgat, teker, fordít, megfordít, felcserél’; csuv. tavǝ̑r- ’felhajt, feltűr ‹pl. ruhaujj›; fordít, megfordít’, ill. alt. tēr- ’ide-oda járkál’; jak. tüör- ’forgat, teker, megfordít’ stb.  ≋  Megfelelői: mong. tegere- ’teker, csavar’.  ≂  Esetleg idetartoznak még: csag. täkir-män; oszm. değirmen: ’malom’.  ⌂  Feltehetőleg a magyarba átkerült alak *teker- vagy *tekir-. A származtatás mindenekelőtt hangtani okokból problémás. A magyarban egy első szótagi ë > e hangváltozás mehetett végbe.

☞ MNy. 3: 361; TESz.; StUASuppl. 1: 183; EWUng.→ nyakatekert, takar, tér¹