te A: 13. sz. eleje/ te (KTSz.); 1372 u./ tÿ (JókK. 159); 1416 u./¹ tėgedèt [r.] (BécsiK. 2); 1416 u./² to̗llèd (MünchK. 9vb); 1467 k. thew (MNy. 20: 85); 1528 teh (SzékK. 55) J: 1 13. sz. eleje/ ’te, akihez beszélek, E/2. személyű, személyes névmás | du’ # (); 2 13. sz. eleje/ ’〈birtokos jelzőként〉 az, aki, ami a tied | dein’ # () Sz: tegez 1795 tegezni [sz.] ’vkit „te”-nek szólít, hozzá beszélve 2. személyű igealakokat használ | duzen’ (NSz.) | tegeződik 1844 tegeződés [sz.] (NemzetiU. 1844. nov. 26.: 351); 1879 tegeződik (NSz.) R: téged 13. sz. eleje/ tegud (KTSz.)

ten A: 1372 u./ ten magadot (JókK. 24); 1416 u./² Tėnto̗llèd (MünchK. 9vb); 1513 theen (CzechK. 1v) J: 1 1372 u./ ’te magad, önmagad | du selbst’ (); 2 1513 ’tied, a te vmid | dein’ () R: tenneid 1416 u./² tennèidhèʒ ’a tieid | die Deinen’ (MünchK. 40ra)

tennen A: 1416 u./¹ tėnėn (BécsiK. 100); 1513 tennen benned, tenno̗n (NagyszK. 36, 77) J: 1 1416 u./¹ ’te magad, önmagad | du selbst’ (); 2 1416 u./² ’tied, a te vmid | dein’ (MünchK. 33vb)

A szócsalád alapja, a te alapnyelvi örökség az uráli korból. |  ≡  Zürj.  (Sz.), (P.), (KP.) te; votj.  (Sz.), (K.), (G.) ton; cser.  (KH.) təń; md.  (E.), (M.) ton; finn sinä; lp.  (norv.) dǭn, dǫn; – jen. tod'i; szelk. tat, tan; kam. tan; stb.: ’te’ [uráli *tȣ̈ ’te itt’ ~ *to ’te ott’].  ≋  Megfelelői: juk. tet ’te’; mong. či ’ua.’, ta ’ti’; lat. tu ’te’; stb.  ⌂  Végeredményben bizonyosan azonos a →ti elődjével. – A te alak kétféle módon jöhetett létre: vagy a ti változat nyíltabbá válásával, vagy egy *ŋ névmásképzőnek a tőhöz való hozzáadásával. – A téged szó belseji g-jéhez vö. engem (→én); a szóvégi d E/2. személyű, determináló funkciójú birtokos személyjel. A tegez származékszó a nyelvújítás terméke, amely a téged kikövetkeztetett tövéből keletkezett.

A ten származékszó. |  ⌂  Névmásképzős származék; vö. tin (→ti).

A tennen származékszó. |  ⌂  A névmásképző ismétlésével és a szó belseji n megkettőzésével keletkezett.

Bárczi: SzófSz.; TESz.; MSzFE.; EWUng. -féle, pertu, pite², temondád, ti, tiedUN UEW. № 1083; UEW. № 1084