tart A: 1138/ Tortou [sz.] [szn.] (MNy. 32: 132); 1138/ Tartaudí [sz.] [szn.] (MNy. 32: 204); 13. sz. eleje/ tart (KT.) J: 1 1138/ ? ’〈szolgálatot〉 teljesít; 〈tisztséget〉 visel | (Dienst) verrichten; amten’ (↑), 1416 u./¹ ’ua.’ (BécsiK. 82); 2 13. sz. eleje/ ’megfog, elkap, megtámaszt, odaerősít, megerősít | fassen, (fest)halten, stützen, befestigen’ # (↑); 3 1269/ ’birtokol, magánál tart, eltesz, megőriz; emlékezetében őriz stb. | bei sich behalten, aufbewahren; in Erinnerung behalten usw.’ # (OklSz. nyergës-tartó a.); 4 1372 u./ ’elfog, megállít; (meg)akadályoz, gátol | anhalten; hindern’ (TESz.); 5 1372 u./ ’〈előíráshoz, fogadáshoz, szokáshoz, ünnephez〉 igazodik | sich an etw halten od. nach etw richten’ (JókK. 58); 6 1372 u./ ’vmilyen állapotot, helyzetet biztosít számára; vmit vhol tárol, eltesz, megőriz | jmdm einen Zustand sichern; etw irgendwo lagern, aufbewahren’ # (JókK. 146); 7 1395 k. ’vminek tárolási helyül szolgál; vmit tárol | zur Lagerung dienen’ (BesztSzj. 1022.); 8 1416 u./¹ ’vminek tekint, vminek gondol; vhogyan értékel | für etw halten; einschätzen; behaupten’ # (BécsiK. 87); 9 1416 u./¹ ’cselekvést végrehajt; rendezvényt megrendez | vollführen; veranstalten’ # (BécsiK. 145); 10 1416 u./¹ ’vhová nyújt; vmi felé fordít | hin-, her-, vorhalten 〈wenden, zeigen usw.〉’ # (BécsiK. 7); 11 [főleg el~, fel~] 1416 u./² ’élelemmel, anyagiakkal ellát | unterhalten, versorgen’ # (MünchK. 58ra); 12 1476 k. ’vkihez, vhová tartozik | es mit jmdm halten, zu etw gehören’ (SzabV. 126. sor); 13 [ellent ~] 1506 ’ellenkezik | sich widersetzen’ (WinklK. 127); 14 1508 ’útját vhová irányítja, vhová, vkivel halad; útjában, munkájában egy bizonyos ponton van | nach od. in Richtung auf etw (zu)gehen, fahren usw.; bis od. an etw gelangt sein’ (NádK. 572); 15 1517 ’〈személyt〉 szolgálatában alkalmazva gondoskodik róla; 〈állatot, járművet〉 birtokaként ellát, üzemeltet, karban tart | in Dienst halten; benützen; halten, züchten’ # (TörtTár 1890: 558); 16 [magát meg~ja] 1519 ’tartózkodik, őrizkedik vmitől; óvakodik vmit megtenni | sich enthalten; sich einer Sache enthalten’ (JordK. 761); 17 1527 ’időben folyik, vmeddig terjed; térben vmeddig terjed | sich bis etw erstrecken, bis etw dauern, (an)dauern’ # (ÉrdyK. 509); 18 [ ~ vkitől, vmitől] 1527 ? ’fél vmitől; becsben tart, megbecsül | fürchten; in Ehren halten’ # (ÉrdyK. 623), 1560 ’ua.’ (NySz.); 19 1529 e. ’tartóztat, marasztal, vendégül ott fog vhol | zu bleiben anhalten, bewirten’ # (VirgK. 87); 20 [számot, igényt, jogot ~] 1566 ’a maga részére jogosnak gondol, igényt támaszt rá | beanspruchen’ (NySz.); 21 [ ~ja] 1635 ’〈vkinek kedve, hangulata, szeszélye, tetszése〉 kívánja, diktálja | (jmds Lust, Laune usw.) sein’ # (NySz.); 22 1708 ’〈eskü, fogadás〉 kötelez vkit vmire | verbinden, verpflichten 〈Schwur, Wette〉’ (Pápai Páriz: Dict. Obstrictus a.); 23 [szemmel ~, (R.) szemén, szeme előtt ~, (R.) maga előtt ~] 1750–1771 ’figyel, ügyel vmire | im Auge behalten’ # (NySz.); 24 [ki~] 1790 ’〈nehézségeket〉 kiáll, elszenved; 〈nehézségek ellenére〉 helytáll vmiben, vki mellett | aushalten, erleiden; ausdauern’ # (NSz.) Sz: tartó 1269/ [szn.] ’vmit tartó személy | Haltender, Tragender’ (↑); 1395 k. ’vmit tartó tárgy | Träger; Halterung’ (BesztSzj. 1303.) | tartás 1372 u./ tartaſara (JókK. 65) | tartat 1416 u./² tartattal ’megfigyelés; kötelesség, kötelezettség | Beobachtung; Pflicht’ (MünchK. 76ra) | tartós 1604 Tartos (Szenczi Molnár: Dict.) | tartalék 1651 tartalékja ’akadály, feltartóztatás | Behinderung’ (Zrínyi: MM. 1: 60); 1703 ’pótlék, pótlás | Ersatz, Reserve’ (Pusztai) | tartósít 1836 tartósítni [sz.] (NTársalkodó 1836. szept. 6.: 156); 1842 tartósitása [sz.] (NSz.) | tartam 1844 tartamára (NSz.)

Bizonytalan eredetű, esetleg örökség a finnugor korból. |  ≡  Vö. finn tarttu- ’megragad, megfog, elkap, vmi után kap; megakad, elakad, megreked; megfertőz, ragályos’; vót tarttu- ’ua.’ [fgr. *tarttɜ- ’megreked, ráragad’].  ⌂  A magyarázat nehézsége a távoli és bizonytalan rokonság; a szó kétségkívül a magyar szókincs egyik nagyon régi eleme lehet. A finnugor szó és a magyar alapjelentés (2. jelentés) feltehető kapcsolatához vö. finn pitä- ’tart’:md.  (E.) ped'a-, (M.) ped'e- ’csatlakozik, ráragad, tapad’. – A jelentések különböző igekötők és szószerkezetek részeként keletkeztek és szilárdultak meg.  ⚠  Az ótörökből való újabb származtatása kevésbé valószínű.

☞ MNy. 51: 201; NyK. 65: 160; TESz.; MSzFE.; StUASuppl. 1: 177, 180; EWUng.→ hely-, karbantart, köb-, ön-², pénz-, rátarti, szertartás, tartalom, tartály, tartomány, tartozik, tartóztatUN UEW. № 1029