tapogat A: 1456 k. tapoghattakh (SermDom. 2: 383); 1536 tapogassa meg [tapagat □] (KL. 139.); 1793 tappogatásaikkal [sz.] (NSz.) J: 1 1456 k. ’többször megfog, megtapint | betasten, befühlen’ # (↑); 2 1536 ’érintéssel, tapintással vizsgál | durch Betasten untersuchen’ # (↑); 3 1590 ’〈kezével, ujjaival〉 bizonytalanul keresgél | herumtappen’ (NySz.); 4 1604 ’kutat, vizsgál | untersuchen, forschen’ (NySz.); 5 1617 ’(falat) tapaszt | (Wand) lehmen, bewerfen’ (NySz.); 6 1792 ’egy fajta módon halászik | auf eine bestimmte Art fischen’ (Baróti Szabó: KisdedSz.) Sz: tapogató 1577–1580 ‹foly mn-i igenév› (NySz.); 1590 ‹fn› ’hálófajta, halászeszköz | Art Fischergerät’ (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 59); 1807 ’csáp, érzékelő | Fühler’ (Márton J.: MNSz.–NMSz.) | tapogató(d)zik 1725 tapogatodznak (Nyr. 38: 397)

tapint A: 1736 tapintani [sz.] (MNy. 6: 35); 1791 tappintást [sz.] (NSz.); 1874 topintok (NSz.) J: 1 1736 ’megfog, megérint | betasten, befühlen’ # (↑); 2 [tárgyatlanul, -ra/-re ragos határozóval, gyakran rá- igekötővel] 1840/ ’vmire rámutat, vmit érint | berühren 〈abstr.〉’ (NSz.) Sz: tapintat 1791 tapintatú [sz.] ’megtapintás, megfog(dos)ás | Betasten’ (NSz.); 1836/ ’gyengédség, finom érzület | Zartgefühl’ (NSz.) | tapintatlan 1842/ tapintatlansága [sz.] (NSz.) | tapintatos 1842 tapintatos (Regélő 1842. szept. 25.: 810)

Származékszó. |  ⌂  A →top ~ tap igéből keletkeztek gyakorító-műveltető képzővel, ill. mozzanatos-műveltető képzővel. A jelentésekhez vö. →tapasz.  ∼  Idetartozik régi igeként ugyanabból az alapszóból: tapat ’tapint, tapogat’  (1546: RMKT. 2: 331).

☞ NyK. 49: 296; TESz.; EWUng.→ top