tanít A: 13. sz. második fele/ tonohtuananac [sz.] (GyS.); 1372 u./ tanoÿtlak (JókK. 32); 16. sz. közepe tanetuanok [sz.] (MNy. 7: 198) J: ’ismereteket, tudást ad át vkinek | lehren’ # Sz: tanítvány 13. sz. második fele/ (↑) | tanítás 1372 u./ tanoÿtaſarol (JókK. 28) | tanító 1372 u./ ‹foly mn-i igenév› (JókK. 133); 1517 taneytoyok ’tanár, oktató | Lehrer’ (DomK. 3) | tanítatta 1416 u./² taneitatta ‹hat-i igenév› (MünchK. 78vb)

tanul A: 1372 u./ tanulnÿ [sz.] (JókK. 95); 1416 u./¹ tanolnac (BécsiK. 251) J: ’(ismeretet, tudást, készséget) elsajátít, megjegyez | lernen’ Sz: tanulság 1372 u./ tanuſagnak ’tanulás, tudomány | Studium; Wissenschaft’ (JókK. 109); 1803 ’vmiből leszűrhető tapasztalat, bölcsesség, konklúzió | Erfahrung, Lehre’ (Márton J.: MNSz.–NMSz. Lehre a.) | tanuló 1513 ‹foly mn-i igenév› (NagyszK. 1); 1566 tanóló ’diák | Schüler’ (NySz.) | tanulságos 1527 tanwſagos ’tanult, művelt | gelernt, gebildet’ (ÉrdyK. 25); 1803 ’tanulságot tartalmazó | lehrreich’ (Márton J.: MNSz.–NMSz. Lehrreich a.) | tanulmány 1700 tanulmányában ’tanulás, tanulmányozás | Studium’ (Szily: NyÚSz.); 1814/ ? ’tudományos dolgozat | Studie, Abhandlung’ (NSz.); 1847 ’ua.’ (NSz.)

tanoda ∆ A: 1787 Tanoda (Szily: NyÚSz.) J: ’oktatási intézmény | Lehranstalt’

tan A: 1795 Tan (DebrGr. 286) J: ’tanítás, oktatás; tanulás, tanulság | Lehre; Lehren’

tanonc ∆ A: 1830 Tanoncz (Szily: NyÚSz.) J: 1 1830 ’olyan vki, aki vmit tanulmányoz | Studierender’ (↑); 2 1835–1858 ? ’szakmunkát tanuló inas | Lehrling’ (NSz.)

tanár A: 1830 tanár (Fejér: Henrik 23); 1833 tanár (Fogarasi: Műsz. XIII.) J: 1 1830 ’tudós, doktor | Gelehrter’ (↑); 2 1836 ’közép- és felsőfokon oktató pedagógus | Lehrer; Professor’ # (Szily: NyÚSz.)

A szócsalád alapjai, az igék örökségek, uráli kori tővel, magyar képzéssel. |  ≡  A tőhöz vö. cser.  (KH.) tǝ̑menä- ’tanul, gyakorol’, (B.) tunema- ’ua.’; md.  (E.), (M.) tonado- ’tanul; vmire rászokik’; – jur. tanarā- ’büntetéssel betanít, kioktat’; szelk. tanuti̮ ’tanul, elsajátít’; stb. [uráli *tuna- ’hozzászokik, tanul’].  ≋  Megfelelői: török tanu-, tanı̈-; mong. tani-: ’elismer, elfogad, tud’.  ⌂  A szóvég -ít műveltető igeképző, ill. -ul gyakorító képző.

A tan elvonás. |  ⌂  A tan az igékből tudatos szóalkotással létrejött elvonás.

A tanoda, tanonc, tanár származékszók. |  ⌘  Ezek nyelvújítási szóalkotások.

A szócsaládhoz még |  ⌂  A szócsalád több tagja a →tanú származékszavaival keveredett.

☞ Szinnyei: NyH.; MNy. 58: 420; TESz.; MSzFE.; EWUng.→ fele-, kór-, köz-, mértan, számtan, tanács, tanakodik, tanú, tév-, vegy-UN UEW. № 1078