tabella A: 1703/ tabellában (Pusztai) J: ’(rovatolt) táblázat | Tabelle’

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. tabella ’írótábla, abakusz; jegyzetfüzet, notesz; okirat, ügyirat, okmány, akta’ [< lat. tabula ’tábla; lista, jegyzék;stb.’ (→tábla); vö. még lat.  (k.) tablellus ’kis tábla, táblácska’].  ≋  Megfelelői: ném. Tabelle; ol. tabella; stb.: ’táblázat’.

TESz.; EWUng. tábla