tűnik A: 1260 ? Tunev [sz.] [szn.] (Wenzel: ÁÚO. 7: 357); 1553 tuͤnt (NySz.); 1604 Tuͤnoͤm [▽] (Szenczi Molnár: Dict.); 1613 tuͤnik (NySz.); 1635 eltoͤnoͤ [sz.] (NySz.); 1693/ El tuͤn [□] (NySz.) J: 1 1553 ’gondolataiban felmerül, eszébe jut, megsejlik; elmosódó emlékként fölidéződik | einem in den Sinn kommen; es dünkt einem’ (↑); 2 1585 ’átváltozik, új alakot ölt | sich verwandeln’ (MNy. 75: 511); 3 [gyakran elő~ik, fel~ik] 1604 ’látszik; szembe ötlik, láthatóvá válik | erscheinen, sichtbar werden, auftauchen’ # (Szenczi Molnár: Dict. Transpáreo a.); 4 [főleg el~ik] 1618 ’szem elől vész, elvész, elhányódik | verschwinden, verlorengehen’ # (NySz.); 5 [be~ik] 1628 ’bejut | hineingelangen’ (NySz.); 6 [főleg el~ik, le~ik, korábban ki~ik] 1651 ’elmúlik, megszűnik; megsemmisül | vergehen; vernichtet werden’ # (NySz.); 7 [fel~ik, ki~ik, szembe~ik] 1750–1771 ’különös figyelmet kelt | auffallen; sich auszeichnen’ # (NySz.); 8 [bele~ik] 1875 ’beleszeret, belebolundul vkibe | sich in jmdn vernarren’ (Nyr. 4: 472); 9 1897 ’〈játékban〉 huny | nichtschauen 〈beim Versteckspiel〉’ (MTsz.) Sz: tünet 1621 Tuͤnet ’kísértetlátás | Vision’ (Szenczi Molnár: Dict.); 1764 ’látszat | Anschein’ (NSz.); 1784 ? ’jelenség | Erscheinung’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 38); 1792 ’ua.’ (Szily: NyÚSz.); 1802 ’betegségre valló jel | Symptom’ (NSz.) | kitűnő 1771 ’megmutatkozó, nyilvánvalóvá váló | sich zeigend, sich offenbarend’ (NSz.); 1825 ’(ki)látszó, kiálló, feltűnő | herausragend’ (NSz.); 1832 ’kiváló, nagyszerű | ausgezeichnet, großartig’ (NSz.); 1845 ’a legjobb iskolai osztályzat | Vorzüglich 〈als Schulnote〉’ (NSz.); 1876 ’kitűnő tanuló | Vorzugsschüler’ (NSz.) | tünemény 1786 Tünemény (Szily: NyÚSz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A szóalak sokkal régebbi, mint amire az adatok következtetni engednek. Az eredeti jelentése ’láthatatlanná, ill. láthatóvá válik’ lehetett, a jelentések többsége ebből alakult ki igekötő hozzájárulásával.

☞ TESz. kitűnő a. is; EWUng.→ kór-, tündér, tündöklik, tűnődik, tüntet