tükör [4] A: 1215/ ? Ticuram [sz.] [szn.] [lat. -am végződéssel] (VárReg. 283.); 13. sz. eleje/ tukere (KT.); 1291 Tykur [szn.] (Házi: SoprSzv. 1: 54); 1474 tukɵrbe (BirkK. 4); 1532 to̗ko̗re (KrizaK. 12v); 1803 tǘkrözni [sz.] (Márton J.: MNSz.–NMSz. Spiegeln a.); 1838 Tyükör (Tsz.); 1874 gyűkör (CzF.); nyj. tíker, tíkör (MTsz.); tökêr (ÚMTsz.) J: 1 1215/ ? ’foncsorozott üveglap v. csiszolt fémlap | Spiegel’ # (↑), 1474 ’ua.’ (↑); 2 13. sz. eleje/ ’jelkép | Symbol’ (↑); 3 1519 k. ’példakép, mintakép | Vorbild, Musterbild’ (DebrK. 261); 4 1525 k. ’csillámkő | Glimmer’ (MNy. 11: 83); 5 1552 ? ’uralkodók gondolkodási és cselekvési útmutatója; ismeretek rövid összefoglalása | Fürstenspiegel; kurzer Abriss gewisser Kenntnisse’ (Heltai: Dial. M3a), 1816/ ’ua.’ (Szemere: Munkái 3: 196); 6 1566 ? ’madár tollain ragyogó folt; fehér folt a rőtvad farka alatt | schillernder Fleck auf dem Gefieder; Spiegel, Schürze 〈beim Rotwild〉’ (NySz.); 7 1788 ’a víz csillogó felszíne; tárgy fénylő lapja | glänzende Wasserfläche; glänzende Oberfläche von etw’ (NSz.); 8 1860 ’selyemből készült rátét v. betét a ruhán | seidener Aufschlag od. Einsatz am Revers, Kragen usw.’ (NSz.); 9 1894 ’rönk hosszmetszetén látható bélsugarak rajza | Spiegelfasern 〈im Längsschnitt des Baumstammes〉’ (PallasLex. a.); 10 1925 ’nyomdaterméken a szedés által elfoglalt rész | Satzspiegel’ (RévaiLex. 18: 555); 11 1925 ’vetődésben elcsúszott kőzettömegek simára csiszolódott lapja | blankpolierter Harnisch 〈Geol〉’ (RévaiLex. 18: 555) Sz: tükrös 1404 Tykeres [szn.] (MNy. 10: 428); 1527 tykoͤroͤs ’csillogóan tiszta | glänzend klar’ (ÉrdyK. 37) | tükröz 1794 (NSz.)

Jövevényszó egy csuvasos típusú ótörök nyelvből. |  ≡  Csuv. tĕkĕr ’tükör; szemüveg; üveg’, tükĕr ’üveg’, tügerek’kerek, gömbölyű’. A csuvas szó alapjelentése ’valami kerek’ lehetett; vö. csag. tikir ’kerék’, tegrük ’kerek(ded)’; oszm. teker, tekerlek ’kocsikerék’; tat. tügäräk ’kerek, gömbölyű; kör’ stb. Megfelelői a mongolban is megtalálhatók.  ⌂  A magyarba átkerült alak *tikär lehetett. Az 1., 3–11. jelentés metafora az eredeti 2. jelentés alapján.

☞ MNy. 3: 366, 55: 524; Kniezsa: SzlJsz. 966; TESz.; Ligeti: TörK. 319; EWUng.; Róna-Tas–Berta: WOT.→ tükörszó, tükörtojás