török-

I  törökbúza × A: 1577 toͤroͤk búza (KolGl.) J: ’kukorica | Mais’ | törökborsó A: 1577 k. Teoreok borſooth (OrvK. 452) J: ’egy fajta borsó | Art Erbse’ | törökbab × A: 1585 Toͤroͤk bab (Cal. 409) J: ’rendszerint téglavörös virágú, nagy, sötéten tarkázott magvú bab | Feuerbohne (Phaseolus coccineus)’ | törökbors A: 1604 Toͤroͤkbors (Szenczi Molnár: Dict. Bors a.) J: ’paprika | Paprika’ | törökszegfű × A: 1664 Toͤroͤk szegfuͤ (NévtD. 44: 105) J: ’egy fajta szegfű | Bartnelke (Dianthus barbatus)’ | Ilyenek még: törökmogyoró ’amerikaimogyoró, földimogyoró | Erdnuß’ (1762: NSz.); törökköles ’rizs | Reis’ (1808: Sándor I.: Toldalék); törökparadicsom ’padlizsán | Eierfrucht’ (1942: ÚILex. Tojásgyümölcs a.)II  törökülés A: 1871 törökülésben (MNv. 1871. jan. 22.: 37) J: ’behajlított térddel és bokában keresztezett lábakkal való ülés | Schneidersitz’ #

Összetett szavak előtagja, azonos a →török népnévvel. |  ⌂  Az összetett szók jelzős alárendelői kapcsolatokból forrtak egybe. Az 1. csoportban a népnév arra utal, hogy a magyarság milyen közvetítéssel ismerte meg az utótagok jelölte növényeket. Népnévi elemű növénynevekként vö. →görögdinnye, →tatárka stb. A ’török’ más nyelvek növényneveiben is szerepel; vö. ném. türkischer Weizen; fr. blé de Turquie; ol. granturco; stb.: ’kukorica’, tkp. ’törökbúza’. A törökülés összetett szóhoz vö. a vele azonos jelentésű, de szerkezetes formájú megnevezésekként: le. siedzenie po turecku; or. сидение по турецки: tkp. ’török módra való ülés’.

☞ TESz.; EWUng.→ bab, bors, borsó, búza, szegfű², török, ül¹