tószt A: 1828 toast (HazaiH. 1828. febr. 9.: 102); 1846 toaszt (NSz.); 1865 tószt (Babos: KözhSzt. toast a.) J: ’pohárköszöntő | Trinkspruch’
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Toast; ang. toast; fr. toast, tost; stb.: ’pohárköszöntő; pirított kenyérszelet’. Az angolból terjedt el [< ang. toast ’pirít ‹kenyeret›; vkire iszik’ < fr. (ófr.), (kfr.) tostee ’pirított kenyérszelet’ < fr. toster ’pirít’]. A ’pohárköszöntő’ jelentés valószínűleg azon az egykori szokáson alapul, hogy Angliában a pohárköszöntőnél egy szelet pirított kenyeret mártottak a pohárba. ⇒⌂ A magyarba elsősorban a németből került át.
☞ TESz.; EWUng.→ terasz