tékozol [1] A: 1416 u./¹ tékozlatnac èl [sz.] (BécsiK. 219); 1416 u./¹ éltekozlatoc (BécsiK. 136); 1508 tekozl (DöbrK. 307); 1539 el ... tikozlÿak (KL. 182.); 1585 Tekozolua [sz.] (Cal. 856); 1610 tékazlani [sz.] (TESz.) J: 1 1416 u./¹ ’szétszór | zerstreuen’ (); 2 1416 u./¹ ’ide-oda döfköd; ide-oda mozog | hin und her stoßen; sich hin und her bewegen’ (BécsiK. 151); 3 1416 u./¹ ’szétdúl, lerombol; elpusztít | zerstören; verwüsten’ (); 4 1416 u./² ’pazarol | verprassen, vertun’ # (MünchK. 74ra) Sz: tékozló 1456 k. thekoʒlonak ’pazarló személy | Verschwender’ (SermDom. 2: 166)

tékozik A: 1456 k. tekozÿk (SermDom. 2: 563) J: ’elszóródik; elszéled | zerstreut werden; auseinandergehen, sich zerstreuen’ Sz: tékoztat 1470 el thekoſtatÿa ’elszór, szétszór | zerstreuen’ (SermDom. 2: 736)

tékoz A: 1805 tékoz (NSz.) J: ’pazarló | verschwenderisch’

A szócsalád alapja, a tékozik származékszó. |  ⌂  Az alapszó feltehetőleg egy önálló szóként nem adatolt ’széjjel, szét-’ jelentésű határozószó az uráli korból; megszilárdult ragos alakulat lehet a →tova tövéből az latívuszrag -i̯ előzményével; vö. még →távol, →távozik. A szó belseji é az első szótagban a  (→tétova) hatását mutathatja. A szóvég -kozik (~ -kezik) denominális igeképző; vö. barátkozik (→barát), ellenkezik (→ellen) stb.

A tékozol származékszó. |  ⌂  A tékozik-ból keletkezett -l gyakorító képzővel.

A tékoz elvonás. |  ⌂  Az igékből jött létre elvonással a nyelvújítás korában.

MNy. 15: 80; TESz.; EWUng. távol, távozik, tova