tárkony A: 1234/ ? Torcunca [sz.] [szn.] (VárReg. 130.); 1395 k. ? tȧrhon (BesztSzj. 343.); 1405 k. tarkon (SchlSzj. 897.); 1516 u. Tarkony (Nyr. 34: 202); 1592 Tárkony gyoͤkeret (Cisio L2a); 1900 tárkány (NSz.) J: ’az ürömmel rokon, termesztett fűszer- és gyógynövény | Estragon (Artemisia dracunculus)’
Vándorszó. | ≡ Arab ṭarḫūn; oszm. tarhun, tarchun, targun; gör. (biz.) ταρχόν, τραχόν; lat. (k.) tarcon, tarchun; fr. (kfr.) targon; ol. (R.) tarchun; ném. (R.) dragun, dragon; szbhv. (Kaj) tarkan; stb.: ’tárkony’. Forrása: gör. δρακόντιον ’ua.’, tkp. ’kis sárkány, kis kígyó’; vö. gör. δρακών ’sárkány, kígyó’; vö. még lat. dracunculus ’kis sárkány, kis kígyó; tárkony’. A szó növénynévként való elterjedéséhez Európában az arab is hozzájárult. ⇒⌂ A magyarba a latinból vagy olaszból került.
☞ NytudÉrt. 38: 142, 184; TESz.; EWUng.→ dragonyos