táj A: 1435 Baczkafayathaya [hn.] (OklSz.); 1476 k. vartaÿath [r.] (SzabV. 10. sor); 1749 tállyban [r.] (NySz.) J: 1 [birtokos személyjellel] 1435 ’vminek a közelében, környékén levő hely, terület | Umgebung’ # (↑); 2 1519 ’viszonylag egységes jellegű terület, területi egység | Gegend, Landschaft, Region’ # (JordK. 304); 3 [birtokos jelzővel] 1668 ’vmely testrész környéke | Körpergegend’ # (NySz.); 4 [jelzői értékben, összetételi előtagként] 1808 ’táji jellegű, nyelvjárási | Dialekt-, Mundart-’ # (Sándor I.: Toldalék) Sz: tájék 1677 tájéka (MonÍrók. 18: 64) | tájékoztat 1842 tájékoztatása [sz.] (Világ 1842. aug. 17.: 540); 1858 tájékoztatván [sz.] (NSz.) – de 1796 tájékoz ’tájékoztat | zurechtweisen’ (NSz.) | tájékozott 1842 tájékozott (ErdélyiH. 1842. szept. 9.: 419); 1864 tájékozottságot [sz.] (NSz.) | tájékozódik 1843 tájékozódni [sz.] (Honderü 1843. jan. 21.: 106); 1880 tájékozódás [sz.] (NSz.) | tájékozatlan 1847 tájékozatlan (MultJel. 1847. márc. 7.: 117); 1869/ tájékozatlan (Szily: Adal. 3) R: tájatt 1476 k. ’vmi körül, környékén 〈helymeghatározásként〉 | um 〈als Ortsbestimmung〉’ (↑) | táján 1510 taÿan ’vmi körül, az időtájt 〈időmeghatározásként〉 | um, gegen 〈als Zeitbestimmung〉’ (KL. 19.) | tájban 1562 tájban [?✐] ’ua.’ (NySz.) | tájt 1844 tájt ’ua.’ (NSz.)

Alapnyelvi örökség, a megfelelői azonban vitatottak. | 1 Örökség az ugor korból. |  ≡  Vö. osztj.  (V.) tăγi̮, (DN.) tăχə: ’hely’ [ugor *taγɜ vagy *takɜ: ’ua.’].  ⌂  A táj alakhoz a magyarban vö. →fej², →száj stb. 2 Örökség a finnugor korból. |  ≡  Vö. lp.  (L.) tăi'va ’darab, szelet, rész; környék, vidék; rövidebb időtartam’, (Wfs.) ᴅa͔’iwe̮ ’környék, vidék’ [fgr. *tajβe ’ua.’]. A magyarázat nehézsége, hogy megfelelés csak egy távoli rokon nyelvben található. ▣  ⌂  A szó belseji *jβ > m. j hangváltozáshoz vö. →hajó. – A tájék származékszó bizonyosan a →környék, →mellék, →vidék alaktani és jelentéstani hatására keletkezett.

☞ UrAltJb. 26: 147; NyK. 73: 416; TESz.; MSzFE.; EWUng.→ égtájUN UEW. № 1018; UEW. № 1856