szuggerál A: 1616 suggeralomis (MNy. 79: 248); 1893 szuggerálták (NSz.) J: 1 1616 ’javasol, ajánl | vorschlagen, empfehlen’ (↑); 2 1835 ’kézre, kéz alá ad | zur Hand geben’ (Kunoss: Gyal.); 3 1865 ’akaratát (fokozatosan) átviszi vkire | suggerieren’ # (Babos: KözhSzt.)
szuggesztió A: 1830 suggestio (Vajda L.: ErdPolgTörv. 230); 1893 szuggesztiójával (NSz.); 1900 szuggeszczió (NSz.) J: ’szuggerálás, sugalmazás | Suggestion’
szuggesztív A: 1848 suggestivus [lat. -us végződéssel] (Közlöny 1848. jún. 11.: 20); 1894 szuggesztív (NSz.) J: ’szuggesztión alapuló, lenyűgöző hatású | 〈seelisch〉 beeinflussend, eindringlich’
A szócsalád legkorábbi tagja, a szuggerál latin jövevényszó. | ≡ Lat. suggerere ’bemagyaráz, kéz alá ad; bebeszél’ [< lat. sub ’alá, alul’ + gerere ’hord, (véghez)visz’]. ≋ Megfelelői: ném. suggerieren; fr. suggérer; stb.: ’szuggerál’. ⌂ A magyarban az ál végződés az →ágál típusú igék analógiájára alakult ki.
A szuggesztió és a szuggesztív nemzetközi szók. | ≡ Ném. Suggestion ’sugallat’; ang. suggestion ’ua.; ötlet, gondolat’; fr. suggestion ’sugallat; javaslat, indítvány’; stb.; – vö. még lat. suggestio, suggestionis [birtokos eset] ’befolyásolás; emlékezés’ | ném. suggestiv ’szuggesztív, (lélekre) ható, nyomatékos’; ang. suggestive ’ua.; ingerlő, sikamlós; emlékeztető’; fr. suggestif ’ua.’; stb. ⇒⌂ A magyarba a szuggesztió elsősorban latin, a szuggesztív pedig főleg német közvetítéssel került át.
☞ TESz.; EWUng.→ gerla