szoros A: 1086 ? Zorosdi [sz.] [szn.] (Györffy: DHA. I: 253); 1270 Zurusut [hn.] (OklSz.); 1380 k. ʒorus (KönSzj. 92.); 1416 u./¹ zoꝛos (BécsiK. 23); 1560 k. szoross (GyöngySzt. 1895.) J: ‹mn› 1 1086 ? ’szűk, keskeny | eng, schmal’ # (↑), 1270 ’ua.’ (↑); 2 1456 k. ’szigorú, pontos | streng, genau’ (SermDom. 1: 25); 3 1456 k. ’szűkölködő, nélkülözést, szükséget okozó 〈anyagi helyzet〉 | drückend 〈materielle Lage〉’ (SermDom. 1: 316); 4 1456 k. ’szorongatott 〈lelkiállapot〉 | bedrängt 〈Seelenzustand〉’ (SermDom. 2: 588); 5 1508 ’zsúfolt, sűrű, tömött, összenyomott | dicht’ (NádK. 82); 6 1529 e. ’feszesen álló, szűk | knapp, passend’ # (VirgK. 149); 7 1529 e. ’erős, bizalmas, közeli 〈kapcsolat〉 | eng, vertraut 〈Beziehung〉’ # (VirgK. 134); 8 1585 ’összeszorított 〈marok〉 | zusammengepreßt 〈Hand〉’ (Cal. 509); 9 1702 ’sürgető, időben szűkre szabott | eilig’ (NySz.); 10 1952 ’a versenyzők között kis különbséget mutató 〈eredmény〉 | geringen Unterschied zeigend 〈Wettbewerb, Resultat〉’ (Bánhidi: Sportny. 296) | ‹fn› 1 1567 ’szűk, meredek falú völgy, út | Engpaß’ # (MNy. 56: 385); 2 1577 ’a tengernek két szárazföldet elválasztó, keskeny része | Meerenge’ # (KolGl.); 3 [főleg E/3. birtokos személyjellel] 1763 ’vmely tárgynak összeszűkülő része | Verengung, Einschnürung’ (NSz.) Sz: szorosság 1430 k. zorossag (SchlSzj. 2205.)

szorít A: 1372 u./ ʒoroÿtaſamÿat [sz.] (JókK. 31); 1416 u./¹ zoreituā [sz.] (BécsiK. 148); 1423 k. ʒcorohto [sz.] (MNy. 77: 509); 1470 megh ʒorwtnak (SermDom. 2: 583); 1508 zoretottad (NádK. 355); 1515 k. zorÿtÿa (AporK. 204); 1555 ʒwrithoth (RMNy. 2/2: 118) J: 1 1372 u./ ’szorultságot, szükséget, nyomorultságot okoz | Bedrängnis verursachen’ (↑); 2 1416 u./¹ ’röviden összefoglal | kurz zusammenfassen’ (↑); 3 1416 u./¹ ’szorosan körülvesz, szorosra fűz | zusammendrücken’ # (BécsiK. 16); 4 1416 u./¹ ’aggodalommal, nyomasztó érzéssel tölt el | bedrängen’ (BécsiK. 81); 5 [meg~] 1416 u./² ’összenyom, megnyomorít | zusammendrängen’ (MünchK. 38rb); 6 1495 e. ’erősen fog, erősen fogva összenyom; rögzítve tart | esthalten, pressen; befestigt halten’ # (GuaryK. 50); 7 [ma csak rá~] 1495 e. ’kényszerít, késztet | zwingen’ (GuaryK. 93); 8 1551 ’vhová menni kényszerít, irányít, terel | treiben, drängen, lenken’ (NySz.); 9 [be~] 1574 ’útját elzárva vhol bennrekeszt | hineinzwängen’ (RMKT. 4: 247); 10 1577 k. ’〈vmely testrészben〉 nyomásszerű, feszítésszerű érzést okoz | Druckgefühl verursachen’ (OrvK. 194); 11 1750–1771 ’vonz | anziehen’ (NySz.); 12 [főleg ki~] 1833 ’vmit nagynehezen előteremt, biztosít, eredményként elér | auftreiben, ausschwitzen 〈Geld usw.〉’ (NSz.); 13 1838–1845 ’közösül | mit jmdm geschlechtlich verkehren’ (MNyTK. 107: 34); 14 1890 ’erejét megfeszítve dolgozik | angestrengt arbeiten’ (NSz.) Sz: szorítás 1372 u./ (↑) | szorítozik 1416 u./¹ mėģzoꝛeitozuā [sz.] ’gyakran összenyom, összeszorít | oft zusammendrücken’ (BécsiK. 16) | szorító 1423 k. ’ágyékkötő; öv | Lendenschurz; Gürtel’ (↑); 1931 ’bokszring | (Box)ring’ (Bánhidi: Sportny. 296)

szorongat A: 1416 u./¹ zorongaṫṫa [t+j] (BécsiK. 205–206) J: 1 1416/¹ ’szorult helyzetbe hoz, zaklat, készerít; sanyargat | nötigen, zwingen; abtöten’ # (↑); 2 1495 e. ’erősen, hosszasan szorít; ölelget | festhalten, pressen; fest umarmen’ # (GuaryK. 2, 94); 3 1519 ’szorosan körülvesz | umdrängen’ (JordK. 469); 4 1528 ’súlyosan ránehezedik | schwer aufliegen’ (SzékK. 273); 5 1577 k. ’〈györcsszerű fájdalom〉 gyötör, kínoz, csikar | peinigen 〈Schmerz〉’ (OrvK. 252); 6 1590 ’aggasztó, nyomasztó érzést okoz | bedrängen, beklemmen’ (NySz.); 7 1666 ’szigorít | verschärfen’ (NySz.); 8 1882 ’rejteget, titkolgat | verheimlichen’ (MTsz.) Sz: szorongatás 1416 u./² ʒ́oꝛongatas (MünchK. 80rb)

szorul A: 1456 k. ʒorul (SermDom. 2: 510) J: 1 1456 k. ’〈testrész〉 görcsösen fáj; 〈testrészben〉 nyomásszerű érzés keletkezik | schmerzen; einen Druck spüren’ (↑); 2 [főleg be~] 1495 e. ’szűk helyre, veszélyes helyzetbe kerül, ahonnan nem tud kiszabadulni | steckenbleiben’ # (GuaryK. 98); 3 1527 ’szükségbe, nyomorúságba, szorult helyzetbe jut | in Bedrängnis kommen’ # (ÉrdyK. 589); 4 1577 k. ’〈testi váladék〉 útján elakad, megreked, nem tud kiürülni | verstopft sein 〈Stuhlgang usw.〉’ (OrvK. 84); 5 [rá~] 1594 e./ ’rákényszerül, rá van utalva vmire, vkinek a segítségére | angewiesen sein auf etw’ (Balassi: Ist. c8a); 6 1598 ’vmi megnyilvánulni kész tulajdonság van benne | stecken 〈intrans.〉, in jmdm verborgen sein’ (NySz.); 7 1712 e. ’vhová nyomul, vonul, menni kényszerül | sich drängen, gedrängt werden’ (NySz.); 8 1786 ’szűkebbé, szorosabbá, szorítóvá válik | drückender werden’ (NSz.); 9 [főleg bele~, benne ~] 1799 ’〈hang, lélegzet〉 elakad, benne reked | steckenbleiben 〈Laut, Atem〉’ (NSz.); 10 [főleg el~, össze~] 1836/ ’〈szív〉 lelki fájdalomtól, meghatottságtól elfogódottá válik | sich zusammenschnüren 〈Herz〉’ (NSz.); 11 1844 ? ’olyan helyzetben van, hogy vmi szorítja, vmi szorosan, feszesen rásimul | gedrückt werden’ # (NSz.), 1870 ’ua.’ (CzF.); 12 1884 ’kikap, fenyítésben, megdorgálásban részesül | für etw büßen (müssen)’ (NSz.) Sz: szorultság 1770 Szorulttság (Kreszn.)

szorong A: 1577 k. ʒorongaſabol [sz.] (OrvK. 31) J: 1 1577 k. ’szorít, köröskörül nyom | pressen, von überallher drücken’ (↑); 2 1611 ’összenyomódik, szűk helyen összezsúfolódva nehezen fér el | sich drängen’ # (Szenczi Molnár: Dict.); 3 1618 ’vki köré sereglik | sich scharen’ (NySz.); 4 1628 ’szorul helyzetben tart, aggaszt | bedrängen, beklemmen’ (NySz.); 5 1630 ’bizonytalanság, nyomasztó feszültség hatása alatt gyötrődik, aggodalmaskodik | sich in (seelischer) Bedrängnis befinden’ # (NySz.) Sz: szorongás 1577 k. (↑)

szoronkodik ∆ A: 1618 ki szoronkodhatic [▽] (NySz.) J: 1 [ki~ik] 1618 ’szorult helyzetből kivergődik | sich aus der Bedrängnis loswinden’ (↑); 2 1779 ’szorong 〈tömegben〉 | sich drängen’ (NSz.); 3 1825 ’egészen közel nyomul, közel férkőzik vkihez | sich annähern’ (NSz.); 4 1825 ’lelkileg szorong, aggódik | sich ängstigen’ (NSz.)

Alapnyelvi örökség, finnugor kori tővel és magyar képzéssel. |  ≡  A tőhöz vö. vog.  (AK.) sar ’két tó közötti erdőhát’; osztj.  (Kam.) sărt ’szűk utca’; zürj.  (V.) me̮śer ’két folyó közti területsáv’ (me̮ ’föld, talaj, terület’); votj.  (Sz.), (K.) śures ’út’ [fgr. *śorɜ ’keskeny; keskenyedik, szűkül’].  ⌂  A szótő esetleg igenévszó lehetett; ebben az esetben a szoros egy melléknévképzős denominális származékszó. A deverbális származékok különféle igeképzőkkel keletkeztek. A szorongat, szorong, szoronkodik szó belseji n-je vagy szervetlen járulékhang vagy mozzanatos képző. A jelentések a magyarban az eredeti jelentés alapján jöttek létre. A szócsalád egyes tagjainak lelki jelenségekre vonatkoztatásához vö. →szűk : szükség, ill. →aggik¹ : aggódik, →töpörödik : →töprenkedik; vö. még sp. estrecho ’keskeny’ : estrechez ’szükség’, ill. ném. Enge ’szorosság’ : Angst ’félelem’, drängen ’szorít, nyom’ : sich bedrängen ’gyötrődik, szorong’; stb.

☞ FUF. 22: 171; NyK. 66: 107; TESz.; MSzFE. szorul a.; NytudÉrt. 92: 171; EWUng.→ kutya-, szurdokUN UEW. № 979