szorgalom [4] A: 1372 u./ ʒorgalmaert (JókK. 117); 1490 sorgalmatossaghom [sz.] (MNy. 62: 81); 1552 zorgolmatazna [sz.] (MNy. 62: 493); 1750 ſzorgalom (Wagner: Phras. Sedulitas a.) J: 1 1372 u./ ’készséges gondoskodás, ügybuzgalom | Fürsorge’ (); 2 1372 u./ ? ’aggasztó, nyugtalanító gond; aggodalmaskodás | Sorge, Besorgnis’ (JókK. 144), 1416 u./² ’ua.’ (MünchK. 12vb); 3 1416 u./² ’sietség, serénység, sürgölődés | Eifer’ (MünchK. 33rb); 4 1585 ’kitartó buzgalom | Fleiß’ # (Cal. 1012) Sz: szorgalmasság 1372 u./ ʒorgalmaſſagual ’serénység, igyekezet, buzgóság | Fleiß’ (JókK. 70) | szorgalmatos 1372 u./ ʒorgalmatus ’gondos, alapos, körültekintő | sorgfältig’ (JókK. 49); 1372 u./ ’szorgos, serény, buzgó | fleißig’ (JókK. 113) | szorgalmatosság 1372 u./ ʒorgalmatuſſagokot ’szorgalom, serénység, igyekezet, buzgóság | Fleiß’ (JókK. 113); 1510 ’gond, aggály, aggodalom | Sorge, Besorgnis’ (MargL. 35) | szorgalmazik 1416 u./¹ zoꝛģalmazikuala ’iparkodik, fáradozik, törekszik 〈a 'solita erat' téves fordítása〉 | sich befleißigen’ (BécsiK. 54); 1416 u./² ’aggódik, nyugtalankodik | sich ängstigen’ (MünchK. 12vb) | szorgalmazat 1416 u./¹ zorgalmazattat ’gond, aggály, aggodalom | Sorge’ (BécsiK. 213) | szorgalmazatos 1416 u./¹ zorgalmazatoſon ’buzgó, igyekvő, serény, szorgos | eifrig’ (BécsiK. 254); 1416 u./² ’aggódó, nyugtalan | besorgt’ (MünchK. 13ra) | szorgalmazatosság 1416 u./² ʒ́oꝛgalmaʒatoſſaǵa ’gond, aggály, aggodalom | Sorge’ (MünchK. 19vb) | szorgalmas 1508 zorgalmas ’gondos, odafigyelő | sorgsam’ (DöbrK. 94); 1527 ’sokat és kitartóan dolgozó 〈személy〉 | fleißig’ (ÉrdyK. 552) | szorgalmaz 1543 zorgalmazd ’buzdít, serkent, feltüzel | aneifern’ (LevT. 1: 21) R: szorgalmast 1372 u./ ʒorgalmaſt ’gondos, odafigyelő | sorgsam’ (JókK. 144) | szorgalmazatost 1416 u./¹ zorgalmazatoſt ’ua.’ (BécsiK. 168)

szorog [1] A: 1372 u./ ʒorognakuala (JókK. 70); 1805 szorg (NSz.) J: 1 1372 u./ ’igyekszik, törekszik | nach einer Sache streben’ (); 2 1573 ’szorongatott helyzetben van | sich in bedrängten Umständen befinden’ (NySz.); 3 1805 ’aggódik, nyugtalankodik | sich ängstigen’ (); 4 1832 ’siet, sürgölődik | sich tummeln, geschäftig sein’ (NSz.); 5 1832 ’siettet; nyugtalanít | jmdn eilen machen; beunruhigen’ (NSz.)

szorgat A: 1416 u./³ Zorgatuan [sz.] (AporK. 53) J: 1 1416 u./³ ’létrehoz, teremt | erschaffen’ (); 2 1577 ’sürget, szorgalmaz | betreiben’ (MNy. 68: 92)

szorgos A: 1476 k. ʒorgoſth [r.] (SzabV. 5. sor); 1482 Zorgws [szn.] (OklSz.) J: 1 1476 k. ’siető | eilend’ (); 2 1611 ’zsúfolt, sűrű | enggedrängt, dicht’ (Szenczi Molnár: Dict.); 3 1651 ’serény, szorgalmas | eifrig, fleißig’ # (NySz.); 4 1653 ’sürgető | dringend’ (NySz.); 5 1879 ’munkával elhalmozott 〈főleg malom〉 | überlastet 〈haupts. Mühle〉’ (Nyr. 8: 39) Sz: szorgoskodik 1651 () R: szorgost 1476 k. ’sietősen, gyorsan | eilend 〈Adv.〉’ ()

szorgolódik A: 1748 szorgolódik (NySz.) J: ’sürgölődik | geschäftig sein’

szorgol A: 1816 szorgolva [sz.] (NSz.) J: ’sürget, szorgalmaz, nem hagy nyugton | betreiben; beunruhigen’

A szócsalád alapja, a szorog származékszó. |  ⌂  Az alapszó egy ősi ige lehet, amelynek adatolt előfordulása a →sor² (→sorol). A tő palatális változatához vö. →sürög, →sűrű. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az ősi alapszó egy igenévszói jellegű ugor kori örökség.  ≡  A feltételezett ugor megfeleléshez vö. vog.  (AK.) sarχt- ’elűz, elkerget’, (AL.) sirχt- ’ua.; ostoroz’; osztj.  (V.) sarək ’gyorsan; nemsokára, hamarosan’ [ugor *sarɜ ’gyorsan, sietve’; ’? siet, igyekszik’].  ⌂  A magyarázat nehézsége, hogy az alapszó igenévszói jellege, ill. a névszói értékű megfelelések csak a rokon nyelvekben mutathatók ki, míg az ide tartozó magyar szócsaládok, ill. szavak (pl. a →sarjú, →sarkall, →sarok, →serkent stb.) egy igei értékű alapszóra mutatnak. A szó eleji sz ~ s hangváltozáshoz vö. →sző¹ : →sövény, →szőr : →sörény stb. – A szorog végződése gyakorító képző. A szócsalád tagjai a szorog-ból keletkeztek -alom névszóképzővel, -s melléknévképzővel, ill. különféle igeképzőkkel. – A szócsalád tagjainak jelentésfejlődésére a →szoros szócsalád is hatással lehetett.

TESz.; NytudÉrt. 89: 218; UEW. 885; EWUng. sarjú, sarkall, sarok, serény, serkent, sordély, sorol, sürög, sűrűUN UEW. № 1842