szonett A: 1789 Sonnet (NSz.); 1805/ Sonettjeinek (NSz.); 1808 Sonettók (NSz.); 1809/ soneted, Szonnettot (NSz.); 1813 Szonéta [□] (NSz.); 1830 Szonettet (NSz.) J: ’olasz eredetű lírai vers(forma) | Sonett’
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Sonett; ang. sonnet; fr. sonnet; ol. sonetto; stb.: ’szonett’. Az olaszból terjedt el [< prov. (óprov.) sonet ’dalocska; versfajta’ < prov. (óprov.) son ’vers’]. ⇒⌂ A magyarba német, francia és olasz közvetítéssel került át; a szonéta latinosított alak.
☞ TESz.; EWUng.→ szonáta