szirup A: 1550–1570 Syropboͤl, Syruppal (AsszR.); 1629 szirupot (Horváth M.: NEl.) J: 1 1550–1570 ’orvosság édes folyadékban | Arznei in süßem Saft’ (↑); 2 1600 k. ’sűrített gyümölcslé | eingedickter Fruchtsaft’ (Radvánszky: Szak. 263) Sz: szirupos 1802 Szirupos ’szirupot tartalmazó | mit Sirup versetzt’ (NSz.); 1934 ’érzelgős, mézesmázos | süßlich, kitschig’ (NSz.)
Vándorszó. | ≡ Lat. (k.) siropus, syrupus, siruppus ’gyógyfőzet’; ném. Sirup ’sűrű, cukros lé, szirup’, (R.) ’gyógyfőzet’; ol. (v.-ven.) siròp ’sűrű, cukros (gyümölcs)lé’, (giul.) sirupo ’ua.’, (R.) scirupo ’ua.’; szbhv. sirup ’ua.’; or. сироп ’ua.’; stb. Forrása az arab šarāb ’ital’ [< arab šarib, šariba ’iszik’]. A latinból és az olaszból terjedt el. ⇒⌂ A magyarba a latinból (1. jelentés), az olaszból és a németből (2. jelentés) került át.
☞ TESz.; EWUng.→ sörbet