szintézis A: 1817 synthesisbe (TudGyűjt. 1/2: 133); 1884 Synthesis (MagyLex.); 1897 Szintézis (PallasLex.) J: 1 1817 ’összegezés, egységbe foglalás | Aufbau eines Ganzen aus seinen Teilen 〈in der Wissenschaft〉’ (Farkas: GLEl.); 2 1826 ? ’összetevés, összetétel | Verbindung, Zusammensetzung’ (↑), 1884 ’ua.’ (MagyLex. 15: 81); 3 1923 ’(bonyolultabb) vegyület létrehozása | chemisches Verfahren’ (Fülöp: TermtudMűsz. 152)

szintetikus A: 1848 synthetikus (NevEmlL. 5: 113); 1913 szintétikus (Horváth: HSz. szintézis a.); 1937 szintetikus (Sauvageot: MFrSz.) J: 1 1848 ’összegező, egységbe foglaló | zusammenfassend’ (↑), 1925 ’ua.’ (RévaiLex. 17: 640); 2 1891 ’összetevő | zusammensetzend’ (Füredi: IdSz.); 3 1925 ’ragozó-jelező 〈nyelv〉 | synthetisch 〈Sprache〉’ (Sauvageot: MFrSz.); 4 1928 ’mesterséges(en) előállított | künstlich hergestellt’ (TechnLex. 2: 405)

Nemzetközi szók. |  ≡  Ném. Synthese, Synthesis; ang. synthesis; fr. synthèse; stb.: ’összegzés; egységbe foglalás ‹a tudományban›; kémiai eljárás’ | ném. synthetisch; ang. synthetic; fr. synthétique; stb.: ’összegző; egységbe foglaló; szintetikus ‹kémiai›’. Ezek a gör. σύνϑεσις ’összeállítás, rend; egységbe foglalás’, ill. a gör. συνϑετικός ’összeállításba, rendszerbe tartozó’ szavakra mennek vissza.  ≋  A felvilágosodás korában a görögből az európai nyelvekbe átkerült szavak később az újkori latinba is bekerültek; vö. lat.  (ú.), (tud.) synthesis ’összeállítás, egységbe foglalás’, syntheticus ’összeállító, egységbe foglaló’.  ⇒⌂  A magyarba elsősorban a németből kerültek át.

☞ TESz.; EWUng.→ tézis