szócikk megosztása

szikár A: 1782 szikár (MNy. 58: 229); 1787 Szikaros [sz.] (MNy. 65: 478); nyj. ciká̭r (ÚMTsz.) J: 1 1782 ’sovány, ösztövér | hager’ (↑); 2 1784 ? ’száraz, szikkadt, fonnyadt | trocken, dürr, welk’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 73), 1803 ’ua.’ (NSz.)

Fiktív tőből keletkezett származékszó. |  ⌂  A szótő azonos a →szikkad szócsalád tövével. A végződés -ár névszóképző; vö. →búvár, →kopár stb. A jelentések összefüggéséhez vö. →száraz.

☞ TESz.; EWUng.→ szikkad