szeparál A: 1644 separaltuk (MNy. 69: 235); 1662 separálva [sz.] (KárOkl. 4: 435); 1891 szeparálták (NSz.); nyj. szëpëráll (Nyr. 110: 201) J: ’elkülönít, elválaszt | absondern, trennen’
szeparé ∆ A: 1881 szeparé-ba (Budapest 1881. febr. 2.: [6]) J: ’〈vendéglőben, kávéházban, mulatóban〉 különszoba, elkülönített fülke, rekesz | Séparée’
A szócsalád időrendben korábbi tagja, a szeparál latin jövevényszó. | ≡ Lat. separare ’elkülönít, elválaszt’ [< lat. se(d) ’magának’ + parare ’elkészít’]. ≋ Megfelelői: ném. separieren; fr. séparer; stb.: ’elkülönít, elválaszt’. ⌂ A korábbi változatok szó eleji s-es kiejtéséhez vö. →salétrom stb. Az sz-es alakhoz vö. →szeptember stb.
A szeparé német jövevényszó. | ≡ Ném. Séparée, Séparé ’étteremben, kávéházban kisebb asztaltársaságok részére leválasztott különterem’ [< fr. (chambre) séparée ’különszoba’].
☞ TESz.; EWUng.→ reparál