szentjánosbogár A: 1794 Sz. János-bogár (NSz.); 1856 szentjánosbogarkák [sz.] (NSz.) J: ’sötétben világító potrohú, éjjel repülő rovar | Johanniskäfer (Lampyris nocticula)’ – De vö. 1772 Szent János' bogara ’ua.’ (NSz.)
Összetett szó. | ⌂ A Szent János ’Keresztelő Szent János’ [szn.] + →bogár szavak jelöletlen, birtokos jelzős, alárendelő összetétele. Rövidebb változata: jánosbogár (1794: NSz.). Az elnevezés alapja, hogy a rovarfajta Szent János napja táján rajzik. Ugyanez magyarázza a nyelvjárási szentivánbogár, szentiványi bogár ’ua.’ változatokat is, amelyek a János személynév magyar Iván változatát tartalmazzák. ≋ Hasonló összetételekhez, ill. szókapcsolatokhoz más nyelvekben vö. ném. Johanniswürmchen, St. Johannisfliege; cseh svatojanska muska; le. robaczek świętojáński; stb.: ’ua.’; a német elnevezés hozzájárulhatott a magyar összetétel kialakulásához. ⌂ Egyéb, részben régi, részben nyelvjárási elnevezései: fényes bogár tkp. ’világító bogár’ (1592: NySz.); éjjel tündöklő bogaracska tkp. ’éjjel világító bogaracska’ (1604: Márton J.: MNSz.–NMSz. Lámpyris a.); mécsbogár tkp. ’lámpásbogár’ (1897: PallasLex.); stb.
☞ TESz.; MNy. 72: 310; EWUng.→ bogár, donzsuán, fa-, jenki, paprikajancsi, szent, szentjánoskenyér, zsoké