szeminárium A: 1619/ seminariumja (MNy. 84: 252); 1709/ Semináriumban (MNy. 66: 343); 1757 Seminariomot (NSz.); 1771 Szemináriumot (NSz.); nyj. szemenáriom (ÚMTsz.) J: 1 1619/ ’(papi) oktatási intézmény | Ausbildungsstätte für Geistliche’ (↑); 2 1937 ’〈egyetemen, főiskolán〉 tanszéki intézet, ennek helyisége; 〈egyetemen, főiskolán〉 gyakorlati óra | Seminar als Arbeitsgemeinschaft an Hochschulen, Seminarübung; die Räume dafür’ (Sauvageot: MFrSz.); 3 1948 ’tanulókör | Lernzirkel’ (Sándor K.: IdSz.)
szeminarista A: 1736/ szeminarista (MNy. 79: 248); 1808/ Semináristához (NSz.) J: [jelzői értékben is] ’szemináriumi tanuló | Seminarist’
A szócsalád időrendben korábbi tagja, a szeminárium latin jövevényszó. | ≡ Lat. seminarium ’fa-, növényiskola; előképző intézmény’, (e.) seminarium cleri ’papnevelő intézet’ [< lat. seminarius ’a maggal, a facsemetével kapcsolatos’ < lat. semen ’mag’]. ≋ Megfelelői: ném. Seminar ’pap- és tanárképző intézet; egyetemi, főiskolai szeminárium’; fr. séminaire ’papnevelő intézet’; stb. ⌂ A szó eleji s, ill. sz hangokhoz a magyarban vö. →salétrom, →szeptember stb.
A szeminarista nemzetközi szó. | ≡ Vö. ném. Seminarist; ang. seminarist; fr. séminariste; stb.: ’szeminarista’. Legkorábbi adata az angolból való. ⇒⌂ A magyarba főleg a németből és a franciából kerülhetett. ⌂ A szóvég latinosítás eredménye; de vö. kollégista (→kollégium) stb.