szegről-végről A: 1666 szegruͤl végruͤl (NySz.); 1772 szegröl végröl (NSz.) J: 1 1666 ’alaposan, részletesen, töviről hegyire | vom Anfang bis zum Ende’ (↑); 2 1693 ’〈főleg rokonsági fokkal, ismeretséggel kapcsolatban〉 távolról | entfernt 〈Verwandte(r)〉’ (ItK. 10: 79); 3 1794 ’ritkán, néha | manchmal’ (NSz.); 4 1845 ’végre, végül | endlich’ (NSz.)
Összetett szó, ikerszó. | ⌂ A szegről (→szeg² ’falurész’ + -ről külső helyviszonyragos alakjából) + a végről (→vég ’‹falu› széle, pereme’ + külső helyviszonyrag) szavakból áll. Az összetétel tulajdonképpen megszilárdult ragos alakulat. Eredetileg, amíg a rokonok ugyanazon település különböző részein él(het)tek, konkrét utalást jelentett a távoli rokonsági kapcsolatra. A 4. jelentéshez vö. szegül végül ’végül (és végre)’ (1601: MNy. 79: 248); szegrevégre ’végre, végül’ (1748 u.: Nyr. 1: 172). Ma a 2. jelentése ismert.