szankció A: 1791 Sanctio (NSz.); 1806/ sanctiót (NSz.); 1879/ szankció (NSz.) J: 1 1791 ’megerősítés; a törvény szentesítése, törvényerőre emelés | Bestätigung; Erhebung zum verbindlichen Gesetz’ (↑); 2 1882 ’büntető intézkedés | Strafmaßnahme’ (NSz.)

szankcionál ∆ A: 1804/ sanctionálta (NSz.); 1900 szankcionál (NSz.) J: ’megerősít, szentesít | sanktionieren’

A szócsalád időrendben korábbi tagja, a szankció latin jövevényszó. |  ≡  Lat. sanctio ’rendelet, büntetőtörvény, kikötés’ [< lat. sancire ’megszentel, felszentel; megerősít; büntetésként megtilt’].  ≋  Megfelelői: ném. Sanktion; fr. sanction; stb.: ’szankció’.  ⌂  A szókezdő sz-hez a magyarban vö. →szeptember stb.

A szankcionál nemzetközi szó. |  ≡  Vö. ném. sanktionieren; fr. sanctionner; ol. sanzionare; stb.: ’szankcionál’. A legkorábbi adatok a franciából származnak.  ⇒⌂  A magyarba a francia és német nyelvből került.  ∼  Korábbi külön átvételek a lat. sancire  (↑) szóból: (R.) sanciál ’szankcionál’  (1700: NSz.).

☞ TESz.; EWUng.→ sekrestye