szanitéc ∆ A: 1871 Szanitécz-kór (BorsszemJ. 1871. jan. 8.: 566); 1890 szanatétok (NSz.); 1915 szanitét (Nyr. 44: 165); 1916 szanitéceknél (NSz.); nyj. szanitész (ÚMTsz.) J: ’egészségügyi katona | Sanitätssoldat’
Német (au.) jövevényszó. | ≡ Ném. (au.) Sanität ’‹katonai› egészségügyi szolgálat; betegszállító kocsi’ [< lat. sanitas, sanitatis [birtokos eset] ’egészség’ < lat. sanus ’ép, egészséges’]. Vö. még ném. Sanitätssoldat ’egészségügyi szolgálatot teljesítő katona’, Sanitätskompanie ’‹katonai› egészségügyi század’. ⌂ Az osztrák–magyar közös hadsereg nyelve közvetítette a magyarba. A szanitéc alak szóvégi c-je a német összetétel szó belseji ts hangkapcsolatának hatását mutatja.
☞ TESz.; EWUng.→ szanál