szakmány ∆ A: 1549 Zakmanos [sz.] [szn.] (Kázmér: CsnSz.); 1561 szakmaniost [sz.] (NySz.); 1574 ʃʒakmanban (MNy. 62: 351); 1591 szokmánba (NySz.); 1816 szekmany (Gyarmathi: Voc. Szakmány a.); nyj. szatmány (MTsz.) J: 1 1549 ’bérmunka; darabbérben, teljesítménybérben végzett munka | Lohnarbeit; Gedinge’ (↑); 2 1604 ’munkaszerződés, megállapodás | Vereinbarung’ (Szenczi Molnár: Dict.); 3 1787 ’terhes munka, robot; földesúri robot | lästige Arbeit’ (NSz.); 4 1790 ’napszám; munkabér | Taglohn; Arbeitslohn’ (NSz.); 5 1807 ’egy napra kiszabott munka | Tagewerk’ (Márton J.: MNSz.–NMSz.); 6 1835 ’részlet | Einzelheit’ (Kunoss: Gyal. Detail a.); 7 1839 ’szakma; szakterület | Fach; Fachgebiet’ (NSz.) Sz: szakmányos 1549 [szn.] ’napszámos munkás | Tagelöhner’ (↑)
szakvány ∆ A: 1574 ʃʒaquanban (MNy. 62: 351); 1597 ʃʒakwaniara (MNy. 62: 351) J: 1 1574 ’bérmunka; teljesítménybérben végzett munka | Lohnarbeit; Gedinge’ (↑); 2 1604 ’munkaszerződés, megállapodás | Vereinbarung’ (Szenczi Molnár: Dict.); 3 1700 ’munkabér, teljesítménybér | Arbeitslohn, Leistungslohn’ (OklSz.); 4 1944 ’egy napi munkateljesítmény | Tagewerk’ (ÚMTsz.) Sz: szakványos 1604 Szakvanyos ’teljesítménybérben dolgozó munkás | Gedingearbeiter’ (Szenczi Molnár: Dict.)
Származékszó. | ⌂ Egy feltehetőleg eredeti igenévszó igei értékű tagjából keletkezett, amelynek névszói értékű tagja a →szak¹. A szóvég -mány, ill. -vány deverbális névszóképzők; vö. alkotmány (→alkat), →ásvány stb. Az eredeti jelentés az alapszó jelentésének megfelelően ’részekre osztás’ > ’a munka, teljesítmény részekre osztása’ lehetett; a további jelentések ebből alakultak ki.