szakad A: 1055 zakadat [sz.] (TA.); 1231/ Zokadat [sz.] [hn.] (OklSz.) J: 1 1055 ’zuhan; omlik | fallen; stürzen’ # (↑); 2 1372 u./ ’〈szövött anyag, papír stb.〉 szétmállik, részekre válik | zerreißen 〈intrans.〉’ # (JókK. 86); 3 1416 u./¹ ? ’〈közösség〉 megoszlik | sich entzweien 〈Gemeinschaft〉’ (BécsiK. 262), 1512 k. ’ua.’ (WeszprK. 81); 4 1416 u./² ’széttörik | zerbrechen 〈intrans.〉’ (MünchK. 4v); 5 [ma főleg el~] 1456 k. ’közösségből kiválik, elkülönül | sich absondern, sich trennen’ # (SermDom. 2: 23); 6 1511 ’〈folyóvíz〉 többfelé ágazik | sich teilen 〈Fluß〉’ (OklSz. szakadék a.); 7 1519 k. ’〈csapadék〉 ömlik, zuhog | es gießt, es regnet in Strömen’ # (DebrK. 169); 8 1527 ’származik, keletkezik | entstammen’ (ÉrdyK. 657); 9 [vége ~, élte ~ stb.] 1527 ’folyamatossága abbamarad, megszűnik | aufhören, enden’ (ÉrdyK. 377); 10 1554 ’〈folyó〉 torkollik, beleömlik vhova | münden 〈Fluß〉’ (RMKT. 3: 103); 11 1559 ’vkire hárul, vkinek osztályrészül jut | jmdm zufallen’ (NySz.); 12 1585 ’(vhová) kerül, jut | (irgendwohin) geraten, verschlagen werden’ (Cal. 1079.) Sz: szakadat 1055 ’hegyomlás, hegycsuszamlás | Bergsturz’ (↑); 1416 u./² ʒakadat ’szakadás | Riß’ (MünchK. 15rb) | szakadék 1335 Zakadak [? ɔ: Zakadek] [hn.] (OklSzPótl.); 1538 ʒakadeek ’mélység | Abgrund’ (Pesti: Nomenclatura T4) | szakadozik 1364/ Zakaduztfeuld [sz.] [hn.] (OklSz.) | szakadás 1389 Kewzakadas [hn.] (OklSz.) | szakadozás 1416 u./¹ zakadozaſſal (BécsiK. 262) | szakadatlan 1621 ʃʒakadatlan (Szenczi Molnár: Dict.) | szakadár 1802 Szakadár [szn.] (Szily: NyÚSz.); 1845 szakadár ’hűtlen, hitszegő, pártütő | Abtrünniger, Separatist’ (Szily: NyÚSz.) R: szakadtából [tork- + birtokos személyjel szakadtából] 1568 torkok szakattabol ’teli torokból | aus voller Kehle’ (NySz.)

szakaszt A: 12. sz. vége/ mıge ʒocoʒtıa vola (HB.); 1416 u./² ki ʒ́akaʒ́ťa (MünchK. 15rb); 1517 fewl ... zakazÿak (TörtTár 1890: 560); 1585 szokasztás [sz.] (Cal. 231); nyj. szakajszt, szakiszt (MTsz.) J: 1 12. sz. vége/ ’(szét)mar | zerfressen, verätzen’ (↑); 2 1416 u./² ’tép, szakít | reißen 〈trans.〉’ (↑); 3 1527 ’〈közösséget〉 szétválaszt; megoszt | entzweien 〈Gemeinschaft〉; absondern, teilen’ (ÉrdyK. 655); 4 1527 ’vminek véget vet; 〈folyamatot〉 megszakít | ein Ende machen; unterbrechen’ (ÉrdyK. 299); 5 1532 ’〈gyümölcsöt, virágot〉 letép | pflücken 〈Obst, Blume〉’ (TihK. 225); 6 1550 ’〈kenyértésztát〉 adagokra oszt | 〈Brotteig〉 auswirken’ (MNy. 26: 330); 7 1552 ’nagyobb mennyiségből, tömegből elvesz | nehmen’ (Heltai: Dial. B6a); 8 1559 ’kivégez, tönkretesz | hinrichten’ (Székely I.: Krón. 141b); 9 1849/ ’〈időt〉 szán vmire | erübrigen 〈Zeit〉’ (NSz.) Sz: szakasztó 1550 zakaztho ‹foly mn-i igenév› (MNy. 26: 330); 1596 ’szakajtó | Backkorb’ (OklSz. kënyér-szakasztó a.) | szakasztott 1604 le ßakaztot ‹bef mn-i igenév› ’szakított, tépett’ (Szenczi Molnár: Dict. Térmes a.); 1621 ’egészen, teljesen (hasonló) | ganz ähnlich’ (Szenczi Molnár: Dict.)

szaggat A: 1372 u./ el ʒagatuan [sz.] (JókK. 60); 1416 u./¹ megzaggatom (BécsiK. 199) J: 1 1372 u./ ’tép, tépked, szakít | reißen 〈trans.〉’ # (↑); 2 1416 u./¹ ’éles, hasogató fájdalommal gyötör; kínoz | schmerzen; quälen’ # (BécsiK. 272); 3 1416 u./² ’megtépáz; tönkretesz, elront | zerrupfen; verderben’ (MünchK. 13rb); 4 1416 u./² ’〈gyümölcsöt stb.〉 leszed | pflücken 〈Obst usw.〉’ (MünchK. 17vb); 5 [el~] 1495 e. ’szétválaszt, elválaszt vkitől | trennen’ (GuaryK. 131); 6 1564 ’részekre oszt, tép, szakít | in Stücke teilen, zerreißen’ (OklSz.); 7 [vmire ~] 1618 ’törekszik, vágyódik vmire | nach einer Sache streben’ (NySz.); 8 1788 ’〈ruhát〉 elnyű, elhord | abtragen 〈Kleid〉’ (NSz.); 9 1840 ’halottnak harangoz | zum Begräbnis läuten’ (NSz.); 10 1897 ’dicsekszik | prahlen’ (MTsz.) Sz: szaggatás 1416 u./¹ ki zaǵataſaual ’kiszaggatás, kitépkedés; tollfosztás | Herausrupfen’ (BécsiK. 78); 1810 ’tépődés, szakadás | Reißen’ (NSz.)

szakajt × A: 1470 Zakaythoth [sz.] [szn.] (OklSz.); 1779 Benn ... szakajtsad (NySz.) J: 1 1470 ’szakít, tép | reißen 〈trans.〉’ (↑); 2 [nyakát ~ja] 1779 ’tönkremegy | zugrunde gehen’ (↑); 3 1784 ’〈kenyértésztát〉 részekre oszt | 〈Brotteig〉 auswirken’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 92); 4 1805/ ’〈virágot, gyümölcsöt stb.〉 letép | pflücken 〈Blume, Obst usw.〉’ (NSz.) Sz: szakajtó 1792 ſzakajtó ‹foly mn-i igenév› (Baróti Szabó: KisdedSz. Szakaſztok a.); 1795 k. ’kenyértészta kelesztésére való, gyékényből font fületlen kosár | Backkorb’ (NSz.)

szakaszkodik † A: 1519 megh ʒakaʒkodandy̋k [▽] (JordK. 112) J: ’elerőtlenedik; megbetegszik | krank, kraftlos werden’

szakít A: 1700 aláb ... szakithattya [sz.] (OklSz.); 1838 Szakijja [szakit □] (Tsz.) J: 1 1700 ’csökkent | vermindern’ (↑); 2 [ma főleg meg~, félbe ~] 1790/ ’vmit félbehagyat, megszakít; vminek véget vet | unterbrechen; ein Ende machen’ # (NSz.); 3 [ma főleg le~] 1806 ’〈virágot, gyümölcsöt stb.〉 letép | pflücken 〈Blume, Obst usw.〉’ (NSz.); 4 1808 ’tép | reißen 〈trans.〉’ # (Sándor I.: Toldalék); 5 1854 ’időt szán vmire | erübrigen 〈Zeit〉’ (NSz.); 6 1857 ’kapcsolatot megszüntet | mit jmdm brechen’ (NSz.); 7 1859 ’éles, hasogató fájdalmat okoz | es reißt jmdm’ (NSz.); 8 1926 ’〈súlyemelésben súlyt〉 hirtelen mozdulattal feje fölé emel | reißen 〈im Gewichtheben〉’ (Bánhidi: Sportny. 293); 9 1940 ’〈kenyértésztát〉 adagokra oszt | 〈Brotteig〉 auswirken’ (ÚMTsz.)

szakul † A: 1825 szakúlna (NSz.) J: ’szétesik; szétmorzsolódik | zerfallen; zerbröckeln 〈intrans.〉’

Származékszavak. |  ⌂  Az alapszó egy eredeti igenévszó ’darabokra szakad, szakít ‹tárgyatlan, ill. tárgyas›’ jelentésű igei értékű tagja lehetett, amelynek névszói értékű tagja a →szak¹. A szóvégek különféle igeképzők. A szakít és a szakajt az -ít műveltető képző kétirányú fejlődésével jött létre, tulajdonképpen egymás szóhasadással keletkezett párhuzamos alakjai. A szócsalád egyes tagjainak jelentése az alapjelentésből magyarázható, a többi jelentés ezekből fejlődött metaforikusan.  ⌘  A szakadár származék a nyelvújítás korában keletkezett a →búvár, →sugár stb. analógiás hatására.  ∼  Valószínűleg idetartozik: 1211 Zaka  [szn.]  (PRT. 10: 507).

☞ TESz.; Bárczi: HBEl. 120; Benkő: FiktI. 94; EWUng.→ ágrólszakadt, erőszak, körömszakadtáig, lélekszakadva, szak¹, tagbaszakadtUN UEW. № 924