szab A: 1211 Zobas [sz.] [szn.] (OklSz.); 1294 Zabou [sz.] [szn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 379); 1481 e. Sabo [sz.] (MNy. 85: 7) J: 1 1211 ? ’meghatároz, elrendel | bestimmen, anordnen’ # (↑), 1358–1359 ’ua.’ (MNy. 15: 144); 2 1211 ? ’meghatározott mérték szerint, meghatározott formára vág 〈anyagot〉 és így készít 〈főleg ruhát〉 | zuschneiden’ # (OklSz. szabó a.), 1481 e. ’ua.’ (↑); 3 1513 ’megfelelően összeilleszt, rendbeszed | zusammenfügen’ (NagyszK. 162); 4 1525 ’vmihez igazít vmit v. magát | etw od. sich nach etw richten’ (VitkK. 2); 5 1861 ’ver, üt, csap | schlagen, prügeln’ (MNyszet. 6: 346); 6 1872 ’levág, összevág | (ab-, zer)schneiden’ (Nyr. 1: 422) Sz: szabás 1211 [szn.] (↑) | szabó 1271 Zobov [szn.] (OklSz.); 1481 e. ’ruha szabásával és varrásával foglalkozó iparos | Schneider’ (↑); 1495 Zabo [szn.] ’ua.’ (Neumann: Registrum 1584.) | szabdal 1780 Szabdalván [sz.] (NyF. 50: 35) | szabvány 1801 Szabvány (Sokféle 7: 229) | szabat 1807 szabat ’szabály, előírás; szerkezet, felépítés | Regel, Vorschrift; Struktur’ (NSz.) | szabász 1860 szabász (SzépirodFigy. 1860. dec. 5.: 79); 1881 szabász-ollót (NSz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A 2. jelentés a bizonyára eredeti 1. jelentés ’szabással alakít, formáz’ szemantikai mozzanata alapján keletkezhetett. A legkorábbi személynevek inkább az igazságszolgáltatás, ill. adószedés tevékenységi köréből származó tisztségneveknek tűnnek. A szabó származékszó ’ruhakészítő, ruhavarró iparos’ jelentéséhez vö. a hasonló szemléleten alapuló szavakat: ném. Schneider; fr. tailleur; szbhv. krojač; stb.: ’ua.’. A 3. és 4. jelentés az eredeti jelentéshez kapcsolódik; az 5. és 6. jelentés metafora a 2. jelentés alapján.

☞ TESz.; NytudÉrt. 92: 159; MNy. 82: 164; EWUng.→ közép-, szabály, szabatos, szabódik