szökőév A: 1829 szökő években (TudGyűjt. 13/9: 116); 1835 szökőév (Tzs. Schaltjahr a.) J: ’366 napból álló év | Schaltjahr’ #
Összetett szó. | ⌂ Az ’ugrik’ jelentésben használt →szökik ige -ő képzős folyamatos melléknévi igenevének + az →év főnévnek jelzős alárendelő összetétele. Az elnevezés alapja az, hogy az ilyen évben Mátyás napja február 24-ről átugrik február 25-re; vö. Mátyás ugrása (1585: Cal. 132); vö. még szökőnap (1750: Wagner: Phras. Intercalaris a.). A szökőév egyéb, régi megnevezései: szökellő esztendő (1519: LányiK. 102); ugró esztendő (1667: Lippay: PosoniK. 3: 69); szökő esztendő (1708: Pápai Páriz: Dict. Biſſextus a.); napszökő esztendő (1533: Murm. 75.). Hasonló szemlélethez más nyelvekben vö. ang. leap-year; finn karkausvuosi: tkp. ’ugrásév’. – A február megnevezése szökőévben: napszökőhó (1750: Wagner: Phras. Intercalaris a.); szökőhónap (1818: Márton J.: MNSz.–NMSz. Intercalaris a.).